Az ezer felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével, áprilisi végén, országos mintán zajlott online kutatásból egyebek között az derül ki, hogy csökkent a hírforrásokba vetett általános bizalom, a felnőtt lakosság közel fele véli úgy, hogy a média eltúlozza a járvány kitörésének súlyosságát. A tudósok és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a leghitelesebb véleményformálók a koronavírussal kapcsolatban, míg a közösségi média az átlagos bizalomindexének enyhe növekedése mellett is a legkevésbé hiteles forrás.

Az egy hónappal ezelőtt mért 33%-os értékhez képest már 48% érzi túlzónak a vírus körüli médiaaktivitást. A 18-39 évesek különösen szkeptikusan kezelik a COVID-19 járvány kitörésének média által sugallt súlyosságát. Kétharmados többség bízik a gyógyszergyártók vakcinafejlesztésében, míg 37% hisz abban, hogy júniusra visszaáll a korábbi rend.

A friss mérés eredményei szerint az aktív munkavállalók közel tizede vesztette el korábbi állását a járvány hatására. A férfiak körében 7%, míg a nők esetében közel 11% ez az érték. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők a leginkább érintett csoport, negyedük munkája vagy munkahelye szűnt meg az elmúlt hónapokban (25%).

Az otthoni munkavégzés az aktív munkavállalók összesen 42%-át jellemzi, ám az iskolai végzettség függvényében ez esetben is szignifikáns különbségek tapasztalhatók:

tíz diplomás közül hat él a home office lehetőségével (58%),

míg a legfeljebb általános iskolai tanulmányokat végzett munkavállalók mindössze negyede (24%). Legnagyobb arányban (63%) a budapestiek tudnak részben vagy teljesen otthonról dolgozni jelenleg.

Az arcmaszk viselésének aránya 13 százalékponttal, 60%-ra emelkedett egy hónap alatt. A különösen veszélyeztetett korosztályban, a 60 év felettiek körében ennél jóval magasabb érték, 74% mérhető. A tömegközlekedési eszközöket változatlanul kb. kétharmados többség kerüli, míg a további megelőző intézkedések súlya valamelyest gyengült az előző mérés óta.

A felmérés készítői szerint a járvány miatt kialakult szokások egy része, mint a gyakori kézmosás vagy a fertőtlenítőszer használata, maradandónak bizonyul, míg a rendezvényeken való részvétel vagy a külföldi és belföldi utazások gyakorisága várhatóan közelíti majd a járvány előtti időszakét.

A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság negyede (26%) attól teszi leginkább függővé a felvett szokásai enyhítését, hogy elérhető lesz-e a koronavírus elleni védőoltás, ötödük pedig elsősorban a kormány vagy a járványügyi hatóság/tisztifőorvos bejelentését várja a vészhelyzet végéről (22% és 20%).

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!