A hétvégén felkerült a Digitális Jólét program Youtube csatornájára egy kétórás videó arról a csütörtöki konferenciáról, amelyen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette a hamarosan megkezdődő országos tesztelést. A konferencián elhangzott előadásokról a Portfolio készített két alapos összefoglalót.

A videóból többek között a csütörtöki állapot szerinti friss fertőzési adatok mellett olyan, eddig nem ismert részletek derülnek ki, mint az, hogy 699 megbetegedés, a fertőzések 30,6 százaléka köthető egészségügyi intézményekhez.

Eddig 20 kórházban 34 helyi járvány alakult ki, amelyek során 433 ápolt és 143 dolgozó betegedett meg, illetve a kórházakon kívül is további 123 egészségügyi dolgozó kapta el a fertőzést.

- mondta alapvetően az új, kombinált járványvédelmi stratégiát felvázoló Oroszi Beatrix epidemiológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője.

Egyébként az összes eset 22,7 százaléka köthető más zárt közösségekhez, például idősotthonokhoz, amelyekben 14 helyi járványhelyzetet azonosítottak. Hozzátette: a nem zárt közösségekhez köthető terjedés viszonylag alacsony az országban, ami a korlátozások széles körű betartásának köszönhető, amelyekkel sikerült 1 körülire szorítani, és egyelőre ott tartani a vírus reprodukciós rátáját. Vagyis sikerült időt nyerni az egészségügyi rendszer felkészítéséhez.

Az már egy másik előadásból derült ki, hogy a folyamatos kérdőíves felmérések és az anomim mobilcella adatok alapján végzett kontrollellenőrzések szerint is betartja a lakosság többsége a kijárási korlátozásokat. Budapesten volt olyan mérés, amely szerint 90 százalékkal, a nagyvárosokban 80, a kisebb településeken 70 százalékkal csökkent az emberek mozgása.

Oroszi Bearix javaslata szerint egy négyszintű stratéga mentén kezelhető, és az egészségügyi ellátórendszer számára is kézben tartható maradna a járvány terjedése. A számítások szerint ugyanis a nyájimmunitás eléréséhez védőoltás híján 5 millió ember megfertőződésére lenne szükség, márpedig ez a jelenlegi korlátozások fegyelmezett betartása mellett csak nagyon hosszú idő alatt lenne elérhető, ráadásul nem is bírná még a kiürített ágyakkal sem az egészségügy a terhelést.

Szerinte arra lenne szükség, hogy

1. A korlátozások enyhe lazítása mellett

2. A tesztelések számát, illetve ezzel a fertőzöttek azonosítási arányát a növeljék.

3. Az így feltárt nagyobb számú új fertőzöttek és kontaktjaik minél gyorsabb és hatékonyabb elkülönítése.

4. A maszkhasználat kötelező tétele mindenkinél, aki emberek közé megy.

A videóban szó esik arról is, hogy eddig hogyan teljesített a járványvédelem, illetve hogy mi az a legrosszabb forgatókönyv, amivel Magyarországon számolni lehet. A hazai kutatók szerint

utóbbi esetben csak a járvány csúcsa körüli két hétben 2,5 millióan fertőződnének meg, és közülük 14 ezren szorulnának lélegeztetőgépre. Ezt egyébként június elejére prognosztizálták.

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa modellezte többek között a különféle reprodukciós ráták melletti járványforgatókönyveket. Amellett érvelt előadásában, hogy csak nagyon óvatosan lehet dönteni a karanténintézkedések esetleges lazításáról, mivel az intézkedések hatása két hetes csúszással jelenik meg a fertőzési adatok alakulásában, és ha valamit elrontanak, már késő beavatkozni. Röst szerint ha sikerülne a fertőzések számát folyamatosan a lélegeztetőgépes kapacitásunk határán egyensúlyozni – ami kockázatos és gyakorlatilag kivitelezhetetlen –, ezt az állapotot 7-8 hónapon át kellene fenntartani a nyájimmunitáshoz, és komoly korlátozásokra ebben az időszakban is szükség lenne. Ezért szükséges a kombinált stratégia, a közösségi távolságtartásra vonatkozó korlátozó intézkedések fenntartása mellett a tesztelés felpörgetése is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!