Az intézkedés elsődleges célja a versenyképesség növelése és a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás nemzetközisítése érdekében - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek.

A "Fokozatváltás a felsőoktatásban" stratégia megvalósulása érdekében meghatároztuk az állami felsőoktatási intézmények fejlődési irányát, azt a folyamatot és feltételrendszert, amely alapján képessé válnak a térség társadalmi-gazdasági környezetét fejlesztő tudományos, innovációs, művészeti és képzési ökoszisztéma hatékonyabb és eredményesebb működtetésére - mutatott rá az államtitkár.

Az ezzel és a további átszervezésekkel kapcsolatos törvénymódosítást kedden nyújtotta be a szaktárca a parlamentnek. A modellváltás célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, a felelős polgárság képzése és a gazdaságfejlesztés motorjává váljanak - emelte ki Bódis József.

A kormány döntése szerint

• az Állatorvostudományi Egyetem,
• a Miskolci Egyetem,
• a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
• a Neumann János Egyetem,
• a Soproni Egyetem és
• a Széchenyi István Egyetem

a Budapesti Corvinus Egyetem esetében már kipróbált, új struktúrában működik tovább. 2020. július 1-jével az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek.

Az államtitkár kiemelte: az új finanszírozás előnye, a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságot szem előtt tartó szemlélet, amelyet

a 2022-től ágazati szinten bevezetendő, előre rögzített teljesítménymutatók alapján, a különböző feladatok sajátosságait figyelembe vevő új finanszírozási elvek támogatnak.

A gazdálkodást segítik a közbeszerzési könnyítések, amelyek elősegítik a vállalati szereplőkkel való hatékonyabb együttműködést. A modell bevezetésével lehetőség nyílik egy rugalmasabb foglalkoztatásra, ennek keretében az egyéni teljesítményeket elismerő, motiváló differenciált javadalmazásra - tette hozzá.

A most átalakuló intézmények az államtitkár szavai szerint

nem szakadnak el az államtól, hanem azzal, mint a felsőoktatási szolgáltatásokat megrendelő szereplővel 15-20 éves keretszerződés és 3-5 éves finanszírozási szerződés keretében alakítják ki a kapcsolatukat,

amely garanciát jelent a hosszú távú stabil működésre. A modellváltással együtt járó hatásoktól az is várható, hogy növekedni tud az intézmények saját bevételszerző képessége. Az állam továbbra is stratégiai szerepet tölt be a hazai felsőoktatás életében és a későbbiekben is aktív partnere lesz az intézményeknek.

Összeolvasztások

Bódis József a modellváltás mellett kiemelte a

felsőoktatási intézményhálózat racionalizálásának fontosságát

is, amelynek legfőbb célja a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása és a kis intézmények működésének stabilizálása.

Az intézményi átalakítások elsősorban az agrárterületet érintik:

• 2020. augusztus 1-től az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara és a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be.
• Ezt követően a teljes Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvad,
• ezzel párhuzamosan a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Óbudai Egyetem szervezetének részévé válik, megteremtve ezzel, hogy a Szent István Egyetem agrár tudásközponttá válhasson - mutatott rá az államtitkár.

Más területet is érint az átszervezés.

• A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara szintén augusztus elsejétől a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetéhez fog tartozni.