Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igét hirdet a karácsonyi istentiszteleten a Budahegyvidéki Református Templomban 2018. december 25-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Bogárdi Szabó István: nem látszik, hogy a keresztény szabadság alázatosságra tanít bennünket

Egy, a témában rendezett kerekasztal-beszélgetés kérdése volt, hogy mit jelent a keresztény szabadság az európai keresztény hagyományban és mit a mai politikában. Bogárdi Szabó István református püspök szerint például nem lehet a kettőt szétválasztani.

Bár meg kell különböztetni, szétválasztani nem lehet egymástól - vélekedett a keresztény szabadság fogalmáról európai történelmi és aktuális magyar kitekintéssel Bogárdi Szabó István református püspök az InfoRádióban egy, a témában hétfőn megrendezett konferencia kapcsán.

"Történelemben, kultúrában mély a gyökérzete, illetve döntő módon az a kérdés, hogy amit keresztény szabadságnak tekintünk, mondjuk a keresztények vagy a vallásgyakorlás szabadságát, az hogyan és milyen módon befolyásolja, alakítja a mai politikai berendezkedést, a közéletről való gondolkodást, a törvényhozók megfontolásait. Tehát különbözik a kettő, de nem tudjuk szétválasztani" - húzta alá a református püspök.

Arra a felvetésre, hogy a mai magyar kormánypártok nagyon gyakran hivatkoznak a keresztény szabadságra, miközben nem teljesen tiszta, hogy számukra mit jelent a fogalom, azt mondta, ennek meghatározása az ő feladatuk.

"Egyrészt a megnyilvánulásaikban, másrészt a döntéseikben világosan megmutassák. Örülök annak, hogy egy vita kezdetén vagyunk ezzel kapcsolatban, még úgy is, hogy

ezt a vitát a kommunizmus összedőlése után kellett volna megkezdeni.

De ami késik, nem múlik" - fogalmazott Bogárdi Szabó István, aki buzdítja a politikusokat is arra, hogy beszéljenek róla bátran, hogyan értik a fogalmat.

Ami szerinte most látszik belőle, az az, hogy a természetet általános értelemben, a világot és benne az embert nem kívánja megváltoztatni, nem kíván visszaélni a keresztény ember a szabadsággal.

"Lehet az a természet megóvása, lehet az emberi természet megóvásának az ügye, a férfi férfi, a nő nő, a család család. Van a világunkban egy erős természeti alap, a keresztény ember a szabadságával úgy él, hogy ezt igyekszik megőrizni. Ami nem látszik, hogy a keresztény szabadság alázatra tanít bennünket, tehát

az ember hajlamos arra, hogy kevélyen vagy gőgösen elhitesse magával, hogy minden, ami jó, az az ő esze találmánya, a keze csinálmánya, és könnyen elbizakodottá válik. Rendre kérni kell a hatalmasoktól, hogy szerényebben, alázatosabban, megfontoltabban, bölcsebben tevékenykedjenek.

Nem kényszerít bennünket semmi, hogy nagyra növesszük magunkat, álljunk meg ott, ahol vagyunk" - részletezte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×