Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Eldőlhet az ismét győri polgármesterré választott Borkai Zsolt sorsa

Vasárnap a győriek, és a Magyar Nemzet szerint valószínűleg az egész ország népe már ítéletet alkotott a városvezető fölött, hétfőre ezt a miniszterelnök ígérte.

Mint emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délelőtt, miután felesége, Lévai Anikó társaságában leadta szavazatát a főváros XII. kerületében, újságíróknak úgy nyilatkozott Borkai Zsolt ügyéről, hogy ő a győrieket támogatja, ők majd elmondják a véleményüket vasárnap, ő pedig majd hétfőn, mert ez a helyes sorrend.

Közben a Magyar Nemzet véleménycikkében azt írja, hogy a jövőre nézve nincsenek jó kilátásai az újra megválasztott győri polgármesternek, sőt, a lap egyenesen azt állítja: ha nem robban ki a Borkai-botrány, a főpolgármester-választás is másképp alakul. Mint a napilap írja, ugyan győzött […], azonban,

"ha áttételesen is, valószínűleg az egész ország népe alkotott ítéletet Borkai Zsoltról,

illetve a róla készült felvételek gerjesztette botrányról" – hívta fel a figyelmet a Blikk.

Tarlós István leköszönő főpolgármester kampányzáróján, szombaton a Borkai-ügyről szólva egyébként azt mondta: abban elsőként szólalt meg, és ma is az a határozott álláspontja, hogy amit Borkai Zsolt győri polgármester tett, az "védhetetlen, vállalhatatlan és méltatlan". Borkai Zsoltnak le kellett volna mondania.

Tarlós István az InfoRádió Aréna című műsorában is beszélt Borkai Zsolt ügyéről, azt mondta, hogy a győri történet felháborítja és elkeseríti. "Ez Borkai Zsolt története, aki ráadásul élsportoló és olimpiai bajnok. Ez védhetetlen, vállalhatatlan és méltatlan. Ez az ember méltatlanná vált. Sokan sokat és tisztességesen dolgoztak azért, hogy teljesítményt mutassanak fel, erre most Borkai úr előállítja ezt a helyzetet mások, tulajdonképpen bizonyos mértékig az egész közössége kontójára. Én nem is tudom, nem érzi, hogy mi lenne a kötelessége?" - fogalmazott a főpolgármester.

Ahogyan a XXI. Század Intézet vezető elemzője is azon a véleményen van, hogy

a Borkai-ügy a legrosszabbkor jött a kormánypártoknak,

Budapesten és a nagyvárosokban e miatt estek vissza, ebből le kell vonni a konzekvenciákat. Deák Dániel a köztévé hétfő reggeli műsorában úgy fogalmazott: az ellenzéknek szerencséje volt a politikai napirend alakulásával, a Borkai-botrány kipattanásával. Szerinte egyébként az ellenzéki egység meg fog bomlani.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×