eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Csizmadia Ervin: van egy rendszer, aminek rendszerellenzéke van

A mai magyar ellenzék egy ellenálló típusú ellenzék – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Csizmadia Ervin hozzátette: ez nemcsak az utcai politizálást, tiltakozásokat jelenti, hanem az ideologikus felvállalásukat is.

Az elmúlt 30 évben változtak az ellenzékiség típusai; amíg 1998-ban az ellenzékben lévő Fidesz arról beszélt, hogy a kormányváltásnál többre, a rendszerváltásnál kevesebbre van szükség, 2010-ben pedig arról, hogy rendszerváltás kell, addig a 2010 utáni ellenzék ezen is túllép, mert úgy véli, hogy már a rendszerváltás sem elég, aktív ellenállásra van szükség – mondta Csizmadia Ervin.

„A mai egy ellenálló típusú ellenzék. Feladja a parlamentáris demokráciáknak azt a hagyományos attitűdjét, hogy a politika a parlamentben csinálódik” – vélekedett a szakértő a jelenlegi ellenzékről, hozzátéve: a politikusok az utcára is kiviszik az ügyeket, ehhez ráadásul ideológiájuk is van, felvállalva, hogy rendszert akarnak váltani.

„Ma van egy rendszer, amelynek rendszerellenzéke van”

– tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy ha most a Fidesz kerülne ellenzékbe, ők is újra rendszerellenzékként lépnének fel. "Felkészülhetünk tehát lassanként arra, hogy rendszerellenzéki ciklusok fogják egymást váltogatni. Amíg a Fidesz kormányon van, nehezen tudom elképzelni, hogy az ellenzék visszarendeződik egy szimpla kormányellenzéki pozícióba."

2010 óta sokat változott az ellenzék, különösen a tavalyi év utolsó időszakában – jegyezte meg az elemző. Az utóbbi években az ellenzék "be volt szorulva egy magatehetetlen állapotba", de a decemberi parlamenti akció és tüntetések időszakában három nagy változás is történt szerinte:

  • a pártok eljutottak oda, hogy ne nyolc különböző formációként, hanem egyként mutatkozzanak a nyilvánosság előtt, így elhintették a magvát annak, hogy képesek együttműködni;
  • ideológiai - és közös - elemként megjelent az alsóbb társadalmi rétegek támogatása, például a túlóratörvény ellenzésével;
  • illetve rájöttek arra, hogy a politikát újfajta vizuális látványként kell a közönségnek megmutatni, élőben közvetíteni az eseményekről.

Csizmadia Ervin kiemelte: a változások az ellenzéket a korábbiaknál jobb pozícióba emelték. „Az ellenzéknek és az ellenzék közönségének újfajta reményt ad arra nézve, hogy az Orbán-kormány napjai lehet, hogy meg vannak számlálva” – vélekedett.

A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy fogalmazott, hogy az orbáni fantomtól egy fantompárt létrehozásáig kell eljutnia az ellenzéknek. Az elemző szerint egy fantompárt létrehozásával lényegesebben nagyobb eséllyel vehetnének részt az ellenzéki pártok a választásokon.

Minek köszönhető a Fidesz sikere?

A 2000-es években változtak a demokráciával kapcsolatos elvárások – vélekedett az elemző, hozzátéve: igény mutatkozott arra, hogy legyenek olyan kormányok, amelyek nem négyévente váltják egymást, és így jobb teljesítményre képesek. Emellett jelent meg az az igény, hogy erősebb vezetőre vágytak a választók.

Az 1994-es, második választási kudarca után tudatosan kezdett el építkezni a Fidesz

– mondta Csizmadia Ervin. A vereség után a párt „nagyon gyenge állapotban volt”, dönteniük kellett, hogy „páriává válnak” vagy elindulnak a nagypárttá válás útján. A szakértő innovációnak tekinti, hogy a párt nem pusztán változtatni akart addigi stratégiáján, hanem azt mondta, a legmagasabb szintre tör, hogy partiba kerüljön az akkori legnagyobb párttal, az MSZP-vel. „Szerintem ez azóta is egyedülálló célkitűzés a magyar politikában” – fogalmazott.

Csizmadia Ervin szerint azóta sem törekszik egyik ellenzéki párt sem a nagypárttá válásra - igaz, a mai ellenzéknek sokkal nehezebb dolga van, hiszen nagyon sokan vannak, és „mindegyik kicsike”. Mint mondta: először döntést kell hozni, kell egy kiinduló momentum, majd meg kell tudni valósítani az elképzeléseket.

„A Fidesz ebben vaskövetkezetességgel ment végig”

– hangsúlyozta, hozzátéve: a párt elérte, hogy az MSZP ma már nem nagy párt, a Fidesz leválthatatlannak tűnik, „az ellenzék pedig a fasorban sincs”.

A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nemcsak a saját teljesítményével, hanem a nemzetközi helyzet változásával is magyarázható, hogy harmadik kétharmados ciklusát tölti az Orbán-kormány.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×