A Magyar Időkben arról lehet olvasni, hogy saját cégekben tüntethettek el vagyonokat a Szeviép-vezetői. A lap kiemeli, hogy másfél milliárd forint olyan kölcsönnek veszett nyoma, amelyet 2007 és 2010 között a Szeviép adott hozzá vagy a cégcsoport valamely vezetőjéhez köthető cégeknek, sportkluboknak és magánszemélyeknek. Visszatérő motívum, hogy a Szeviép-pénzhez jutott társaságok a kölcsön visszafizetése nélkül rendre felszámolással szűntek meg.

A Portfolio arról készített összeállítást, hogy az október 1-je után befogadott jelzáloghitel-igénylések esetében már a szigorúbb adósságfék-szabályoknak kell megfelelniük a hitelfelvevőknek. Mivel a hitelfelvétel átfutási ideje jellemzően több hét, a szabályozásnak egyelőre még csak a részeredményei látszódnak az MNB hétfőn közzétett októberi, új hitelszerződéseket mutató statisztikáin: 57%-ra nőtt az 5 évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek részaránya az új szerződésekben, és a "szokásosnál" lassabban, évi 30%-kal nőttek októberben az új kihelyezések.

A Népszava szerint várhatóan a paksi atomerőmű bővítéséhez köthetően ércet termelne a Mecsekben a Magyar Urán Kft. A cég azt tervezi, hogy évente egymillió tonna ércet hoz felszínre, és ez a munka, valamint az érc dúsítása hétszáz embernek biztosíthat állást. A feltárt urán 25-30 évre elegendő. A pécsi környezetvédők támadják a terveket.

A Magyar Időkben beszámol a dohai bejelentésről, hogy Katar januártól kilép a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből. A lépést azzal magyarázzák, hogy az emírség a jövőben inkább a gázüzletre összpontosítana, bár az olajkitermeléssel sem hagy fel. Nem véletlen, hogy Katar inkább a gázt részesíti előnyben, nem véletlen, ugyanis az emírség a világ legnagyobb cseppfolyósgáz-exportőre.