A Nemzeti Alaptanterv elvei helyesek, de a gyakorlati megvalósíthatósága még nem látszik. Az ismeretalapú oktatás mellett jóval nagyobb teret kell engedni a jövőben a kompetencia alapú oktatásnak és ehhez tananyagcsökkentésre, valamint felkészülési időre van szüksége a pedagógusoknak – mondta Horváth Péter. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a fő kérdés, hogy kerettantervek mennyire bontják ki a NAT-ban szereplő fogalmakat. Ha a jelenlegihez hasonló mennyiségben kell őket átadni, akkor a pedagógusoknak nem lesz idejük a diákokkal közösen megoldani a felmerülő feladatokat.

Horváth Péter hozzátette:

a másik kulcskérdés az óraszámok csökkentése,

az új Nemzeti Alap Tantervben ennek mértéke nem elégítette ki maradéktalanul a várakozásokat. A szabadórakeret azonban összességében csökkent, „ami szintén nem annyira jó hír”.

A következő tanév elején indulnia kell az új Nemzeti Alap Tantervnek az első és ötödik osztályban, addig rendkívül sok feladat vár még a törvényhozókra és a tantestületekre egyaránt – fűzte hozzá Horváth Péter. A NAT-ból kormányrendelet lesz, majd keret-, ezt követően helyi tantervek készülnek. A legfontosabb, hogy továbbképzésen átadják az új szemléletet a pedagógusoknak.

„Nem lesz könnyű helyzetben egyetlen iskola sem, ha 2019-ben így kell indulni”

– fogalmazott, kiemelve: sok munka van még hátra.

Horváth Péter nagyon jó lehetőségnek tartja, hogy az új Nemzeti Alaptantervben bár nem vezetik be a 9. évfolyamot az általános iskolákban, de választható lesz egy úgynevezett iskolai felkészítő év, azonban ennek tananyagát, kereteit is mindössze egy év alatt kell kidolgozni – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.