A szerzők elmondták, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések és a kérdőíves kutatás egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy szociális ellátórendszerek és megfelelő segítség hiányában legtöbbször családon belül kell megoldani a fogyatékosok, betegek, idősek gondozását. Ezzel a feladattal a nők teljesen magukra maradnak, sokszor egészséges gyerekeik ellátása mellett, miközben fizetett munkát is kell végezniük.

A fókuszcsopotos beszélgetések során a résztvevők a munkahelyi körülményeket mindenhol nagyon kemény szavakkal írták le: kiszipolyozás, kizsákmányolás, rabszolgaság.

A munka világa az egyik legproblematikusabb terület, ahol a nők minden életszakaszban tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést - olvasható a Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány közleményében.

A szerzők megállapították, hogy nem elégségesek azok a törekvések, amelyek pusztán a családon belüli férfi-nő viszonyok egyenlősítésével próbálják feloldani a fizetett munka és a gondoskodás feszültségét. Minthogy nem adottak a gondoskodás rendszerszintű feltételei, így ez a probléma nem oldható meg pusztán a családon belüli munkamegosztás átstrukturálásával.

Kováts Eszter és Gregor Anikó javaslataik között megfogalmazták, hogy a kimondottan nőjogi szerveződéseknek célszerű lenne szorosabb együttműködést kiépíteniük azokkal a mozgalmakkal, amelyek enyhíthetnek a gondoskodás és a munka összeegyeztetésének feszültségein: a szakszervezetekkel, a fogyatékos gyereket nevelő anyák, nőközpontú szülési ellátásért küzdők, ápolónők, bölcsődei dolgozók mozgalmaival.

Szerintük azt is át kell gondolni, hogy valóban a női emancipáció terepe-e a munkavállalás.

Miközben a nők elemi érdeke az anyagi függetlenség, azt is látjuk, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci környezetben a legtöbb nőnek a munka világa - ha egyáltalán részesévé tud válni - nem az önkiteljesítés terepe.

A kutatásban résztvevő nők a problémákat nem a férfiakkal antagonizáló nyelven fogalmazzák meg. A kutatók számára úgy tűnt, hogy a "nemek harca"-szembeállításra Magyarországon nincs kereslet.

A szerzők elmondták: munkájuk nem igazolta vissza azt az elterjedt nézetet, miszerint "a magyar nép paternalista". Sokkal inkább a kisközösségi szerveződésekben hisznek,

és azokban látnak értéket. Mindezt tekinthetjük az állammal szembeni bizalmatlanság aggasztó tünetének, de akár a kisközösségi cselekvés, az NGO-któl független civil önszerveződés reménykeltő alapjának is.

A rendezvényen politikusok is kifejtették álláspontjukat. A panelbeszélgetésben az LMP-t Szél Bernadett társelnök képviselte, akit a kutatás résztvevői leggyakrabban neveztek meg olyan közéleti szereplőként, aki elkötelezett a nők helyzetének javítása mellett. Véleménye szerint ez a munka fontos visszajelzés arról, hogy milyen problémákkal is szembesülnek a nők nap, mint nap. Az LMP-s vezető úgy gondolja: tény, hogy ma a családról való gondoskodás és a munka közti feszültség, a nők ebből fakadó hátrányai nem jelennek meg kellő súllyal a politikai vitákban. Ez a kutatás pártját megerősíti abban, hogy tovább kell menni az úton, amelyen már évek óta járnak: újabb és újabb javaslatokat kell tenni a kisgyermeket nevelők, az egyedülálló szülők, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelők és az idős, beteg családtagjukat ápolók javítása érdekében. A gondoskodás ugyanis nem a családok magánügye, hanem közügy.

A nőket egyenrangú állampolgárként kell elismernie a kormánynak és a kormányfőnek is - állítja Bangóné Borbély Ildikó.

Az MSZP lemondott elnökségének tagja szerint ennek feltétele, hogy javítsák a jellemzően nők által végzett gondoskodói munkakörök bérezését, küszöböljék ki a jól keresőket előnyökhöz juttató családtámogatási rendszer igazságtalanságait. Komplex módon - például részmunkaidős munkakörökkel, a gyermekintézmények fejlesztésével- kell elősegíteni a női munkavállalást és kiemelten kell segíteni a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket. A szocialista politikus nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kormány végre vállalja fel a küzdelmet a családon belüli erőszak ellen.

Hegyesi Beátának, a Párbeszéd elnökségi tagjának meggyőződése, hogy az élet minden területén szükség van mindkét nemre: a csecsemőgondozástól az állam vezetéséig, a nagyvállalatok irányításától a háztartási munkáig nincs olyan tevékenység, ahol ne lenne jótékony hatása, ha a mainál kiegyenlítettebbek lennének a viszonyok.

Az esélyegyenlőségi és családvédelmi szakpolitikus megállapítása szerint a kutatás sok új és hasznos információval szolgál, megoldási javaslatai nem csak a politikai pártoknak, hanem az egész magyar társadalomnak szólnak.

A Fidesz a panelbeszélgetésre szóló meghívást elhárította.