Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
317.97
bux:
130790.95
2026. február 10. kedd Elvira

Több magyar harcolhat az Iszlám Állam ellen

Meghosszabbítja és növeli hozzájárulását az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióban Magyarország.

Bár az összes ellenzéki frakció elutasította, három független képviselő – az Együtt két politikusa, Szelényi Zsuzsanna és Szabó Szabolcs, valamint a liberális Fodor Gábor – szavazatával már megszerezték az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni magyar szerepvállalás kibővítéséhez szükséges kétharmados támogatást a kormánypártok a Házban.

„Meghosszabbítjuk a mandátumot, és 50 fővel növeljük is a magyar katonai küldöttség létszámát” - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.

Így már egy legfeljebb 200 - váltási időszakban 400 – fős katonai kontingenst állomásoztathat Magyarország az Iraki Köztársaság területén, amely

katonai segítségnyújtási és tanácsadási, valamint őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lát el

2019. december 31-ig.

A külügyi tárca vezetőjének e témáról is tartott napirend előtti felszólalására reagálva röviddel a döntés előtt Harangozó Tamás a szocialisták részéről bizonytalan hátterűnek nevezte a kormány döntését, és nem támogatta a szerepvállalás meghosszabbítását.

„A bizottsági ülésünkön világossá vált, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak fogalma sincs, hogy miért megyünk ki, hányan megyünk pontosan, miért, mennyiből, kinek a felkérésére, ezért ilyen bizonytalan helyzetben a döntés felelősségében nem tudunk önökkel osztozni” - fejtette ki.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője egyetértett a kormánypárti politikusokkal, hogy az Iszlám Állam veszélyt jelent, ám a magyar szerepvállalás megerősítésének szükségességében nem.

„Ez egy cinikus és álságos nagyhatalmi politika, színjáték, amelyben mi nem kockáztathatjuk a magyar emberek életét. Katonailag oldják meg a problémát azok, akik okozták, Magyarországnak az a feladata, hogy humanitárius segítségnyújtásban, egy nemzetközi összefogásban részt vállaljon” - vélekedett.

Hadházy Ákos, az LMP képviselője úgy vélte, hogy NATO-felhatalmazás nélkül nem támogatható a szerepvállalás.

„Az önök diplomáciai renoméját teljesen lerombolták, nyilvánvaló, hogy kompenzálni akarnak egy ilyen javaslattal” - emelte ki.

Magyarország az Egyesült Államok felkérésére - az Országgyűlés akkori döntése nyomán - 2015-ben csatlakozott az Iszlám Állam elleni nemzetközi misszióhoz.

Címlapról ajánljuk

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×