eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Kik követhetik a britek példáját?

Mindenképpen reagálni kell Brüsszelnek és az egyes tagállamok vezetőinek azokra a hangokra, amelyek az Európai Unió ellen fogalmaznak meg adott esetben radikális kritikákat is - mondta az InfoRádiónak Pócza István, a Századvég elemzője, miután az alapítvány megvizsgálta a Brexit utáni európai politikát.

Az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló népszavazását követően több országgal kapcsolatban is felvetődött, hogy az elkövetkező időszakban akár a britek példáját követve újabb referendumokra, s esetleg kilépésekre kerülhet sor. A Századvég ezzel összefüggésben megvizsgálta azokat az országokat, amelyek esetében ebben az elmúlt körülbelül fél éves időszakban mérhető támogatottsággal bíró politikai erők részéről vetődött fel az EU-tagságról vagy az eurózóna tagságról szóló népszavazás kiírásának lehetősége, illetve igénye - számolt be az InfoRádiónak a Századvég Alapítvány kutatója.

"Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy több olyan párt is van, amely ugyan megfogalmazta népszavazás kiírásának szándékát, de nem feltétlenül foglalt állást abban a kérdésben, hogy annak realizálódása esetén az EU, illetve eurózóna tagság mellett, vagy pedig ellen kampányolna" - mutatott rá a kutató.

Így - tette hozzá - ez a fajta fellépés értelmezhető úgy is, mint egy figyelemfelkeltő politikai eszköz, s nem automatikusan jelenti azt, hogy az adott szereplők valóban a kilépés mellett foglalnának állást.

"Az EU-tagságról, illetve eurózóna tagságról szóló népszavazásra legnagyobb valószínűséggel Hollandiában, illetve Ausztriában kerülhetne sor. A következő csoportba – kisebb valószínűséggel – Franciaország és Olaszország tartozik. Az elemzésben vizsgált országok harmadik csoportjában Németország, Dánia és Svédország szerepel. Esetükben ugyanis jelen helyzetben azt mondhatjuk, hogy a referendumot kezdeményezni kész politikai erők támogatottsága és a társadalomban az EU, illetve eurózóna tagsággal kapcsolatos támogató álláspont miatt a legalacsonyabb a valószínűsége a népszavazás kiírásának" - ismertette áttekintésük eredményét Pócza István.

Hozzátette: Németország, Franciaország, illetve Hollandia azok az országok, amelyek esetében a brit népszavazáshoz hasonló, tehát kifejezetten az európai uniós tagságról szóló referendum megtartása vetődött fel különböző politikai szereplők részéről az említett időszakban. Olaszországban inkább az eurózónához való tartozás megkérdőjelezése jellemzi a népszavazással

kapcsolatos megszólalásokat. Ausztria, Dánia és Svédország esetében pedig inkább egyfajta „feltételességet” látni, valamilyen folyamat bekövetkezésének, vagy éppen elmaradásának függvényében kezdeményeznének népszavazást az Európai Unióhoz való tartozásról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×