Az orosz elnök jövő heti látogatásán elsősorban energetikai kérdésekről tárgyalnak majd, például szó lesz a 2021 utáni gázellátásról, a paksi erőmű beruházásról, kiemelten foglalkoznak majd a harmadik országokba irányuló gépipari együttműködésekkel, az oroszországi magyar beruházások helyzetével, és a kulturális együttműködéssel – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

„És, természetesen, ami ennél a nyilvánosság, legalábbis a nemzetközi nyilvánosság számára is érdekesebb, a hogyan tovább a nemzetközi politikában. Az amerikai-orosz közeledés lehetséges forgatókönyve és annak lehetséges hatásai Közép-Európára – ez fogja uralni majd a napirendet.”

A Krím-félsziget bekebelezése miatt bevezetett uniós szankciókat Szijjártó Péter ismét sikertelennek nevezte, hozzátéve, a büntetőintézkedések hatására a magyar gazdaság 6,5 milliárd dollárnyi exportlehetőségtől esett el. Véleménye szerint a kérdést meg kellene vitatnia az Európai Tanácsnak, vagyis a 28-ak állam-, illetve kormányfőit tömörítő testületnek, és nem pedig a legalacsonyabb szinten kellene a szankciós döntéseket meghozni.

„Ha az orosz-amerikai viszonyban beáll egy pozitív fordulat, sokkal hangosabbak és bátrabbak lesznek az országok Európában, amelyek eddig is pedzegették, hogy az orosz-európai együttműködésben előre kellene lépni.

Mások is át fognak állni erre az oldalra,

ha azt látják, nincsen amerikai nyomás Európán a szankciókat tekintve.”

Szijjártó Péter azt mondta, nagyon kevés esélyt lát a minszki megállapodások teljesülésére.

„A minszki megállapodások teljesülésére való várakozás inkább naiv ábrándok kergetése, mint politikai realitás.”

A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, Oroszország nem jelent katonai fenyegetést Magyarország számára.

„Oroszország nem jelent fenyegetést NATO-tagállamokra,

mert nem támadna meg egyetlen NATO-tagot sem, ugyanakkor tiszteletben tartom, hogy balti és lengyel barátaink másként gondolkodnak erről.”

Mivel Magyarország egy szövetségbe tartozik ezen államokkal, szolidaritást vállal velük. A tárcavezető erre példaként említette a Visegrádi négyek idén 3 hónapos rotációs rendszerben 150 katonát állomásoztatnak a balti államok területén, javítva az ott élő emberek biztonságérzetét.

V4-ek

Az Egyesült Királyság uniós kilépésével az az ország távozik a közösségből, amely hasonló álláspontot képviselt, mint Magyarország, illetve a Visegrádi 4-ek, vagyis ezzel gyengül ez a regionális együttműködés – mondta Szijjártó Péter.

„Azt is látni kell, hogy

a visegrádi együttműködés soha nem volt olyan szoros és hatékony, mint jelenleg.”

Ez részben az egymásrautaltság, a hasonló gazdasági helyzet, a racionalitás és a négyeken kívülről, az unióból érkező támadások hatásának tudható be – sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.

„Van egy pragmatikus felismerés is:

négyünk hangja sokkal hangosabb együtt, mint külön-külön.

Ma már nem véletlen, hogy a körülöttünk lévő államok azt vetik fel, hogyan lehetne csatlakozni.”

A korábbi döntés szerint azonban a visegrádi együttműködésnek csak négy állama lesz, mert így tudja megfelelően képviselni az érintett országok érdekeit – mondta a tárcavezető. A V4-ek tervei szerint a hangsúlyt idén az észak-déli összeköttetések – benne energetikai és közlekedési hálózatok - javítására, a digitalizáció okozta szorosabb együttműködésre teszik.

„Az jól látszik, hogy a sikereink közösek, mert ha jön egy nagy beruházás Magyarországra, az hoz beszállítókat Szlovákia területére, tehát a gazdasági együttműködés és a befektetők érdeklődésének közös felkeltése közös szempont lesz. Japánból, Koreából vagy Kínából nézve a mi piacaink kicsit, de

ha négyen együtt vagyunk, az szabad szemmel távolról is jobban látható.”

Kiemelt fontosságú 2017-ben az energiabiztonság javítása, illetve a V4-ek globális szerepvállalása.