A magyar egészségügy helyzetéről tényszerűen mérhető, összehasonlítható adatok szerepelnek a társadalmi riport 2016 című kötetben – mondta Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója.

„Ez nem a felszínes beszéd arról, hogy mit gondolunk egy-egy társadalmi szektor működéséről, hanem azt mondja, nézzük meg, hogy negyvenéves korban még hány évig fogunk élni, hasonlítsuk össze más országokéval, ha jól működne az egészségügyünk, akkor mennyivel tovább élnénk, hány életévet tudnánk megmenteni. Ezek nagyon komoly dolgok. Azt mutatják, hogy Magyarországon a lemaradás az európai országokhoz képest nem csökkent, a bizonyos életkorban várható élettartam és a fölöslegesen elvesztett életek tekintetében a helyzet nem javult.”

Az alacsonyabb és a magasabb iskolázottságú emberek életesélyei között ráadásul nagyon erős a választóvonal – tette hozzá Tóth István György.

„Az egészségügyről folytatott diskurzust itt kell kezdeni. Ezt kell megmagyarázni, hogy miért van. Rá lehet egy részét fogni arra, hogy kizsákmányoljuk magunkat, egészségtelenül élünk, de ez mellébeszélés, mert van egy csomó elkerülhető kockázat. Nem kellene meghalniuk embereknek. Ez nyilván azért van, mert rosszul működik az intézményrendszerünk. Nincs mese: ebben a tekintetben nincs javulás.”

Kolosi Tamás, a Tárki elnöke emlékeztetett: az egészségügyből és az oktatásügyből is forráskivonás volt az utóbbi évtizedben.

„De ez önmagában nem magyarázza azt az elmaradást, ami az életesélyekben, a halálozási adatokban Európához és a bennünket körülvevő országok többségéhez képest is megfigyelhető. Biztos, hogy ebben a magyar egészségügyi intézményi problémái is szerepet játszanak.”

Kolosi Tamás szerint a helyzetet tovább rontja az oktatásban és az egészségügyben tapasztalható túlcentralizáció is.

Vagyonbecslés

A magyar lakosság vagyonának mértékét és megoszlását is megbecsülte a Társadalmi Riport 2016 című kötet – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kolosi Tamás, a Tárki elnöke.

„A magyar lakosság mintegy 50 százaléka vagyontalannak tekinthető a nemzetközi kritériumok alapján, 45 százalék a vagyoni középréteg aránya, és a nemzetközi szinten vagyonosnak számítóak – akiknek a háztartási vagyona 70 millió forintnál magasabb – arányát 5 százalékra becsülhetjük.”

A magyar lakosság a vagyoneloszlás alapján is a szegényebb európai társadalmak közé tartozik – tette hozzá Kolosi Tamás.

„Lényegében a magyar lakosságnak 25 maximum 30 százaléka az, amelyik jelenleg Európában él. Ez nemcsak jövedelemprobléma, hanem életmód-, életvitel-, értékszerkezet-probléma is. A középosztályhoz hozzátartozna egyfajta biztonság és függetlenség, ez Magyarországon inkább a felső-középosztálynak adatik meg.”

A magyar középosztály európai értelemben nem középen van, hanem a középnél rosszabb helyzetben – mondta Kolosi Tamás.

A Tárki vezérigazgatója, Tóth István György szerint a középosztályhoz az is hozzátartozna, hogy az illető ne kerüljön bajba, ha elromlik a mosógépe.

„Ilyen értelemben nem nagyon combos a magyar középosztály. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az utóbbi években az ilyenfajta deprivációs mutatók – nem tud nyaralni, nem tudja kifizetni a tartozásait, nem tud rendszeresen húst venni, van egy kilenc elemből álló lista – a középosztályban magas arányúak. 60-70 százalékos nagyságrendben vannak azok, akik nem engedhetnek meg maguknak valamilyen váratlan kiadást, azaz nem rendelkeznek likvid vagyonnal.”

Tóth István György hozzátette: hiába van lakása sokaknak, az nem számít likvid vagyonnak. A Tárki vezérigazgatója szerint ugyanakkor ezekben a mutatókban az utóbbi években van előrelépés.