Több internetes portál is beszámolt arról, hogy a kormányhivatal honlapján közleményben megjelent: nem adták meg a volt Radetzky-laktanya épületeinek építési-bontási engedélyét, mivel az erről szóló határozatot "jogszabálysértő eljárás nyomán adta ki" a hivatal építési és örökségvédelmi hatóságának jogelődje, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Irodája (KÖH) 2010 májusában.

Ismertették: a csütörtöki határozat indoklása szerint az épület a 2010-es építési-bontási engedély kiadásakor már három éve ideiglenes műemléki védelem alatt állt, mivel 2007-ben a KÖH megindította az épület egyedi műemléki védetté nyilvánítását. Ezért az akkor hatályos törvények szerint a KÖH-nek a bontási engedély kiadásakor a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kellett volna alkalmaznia.

A műemlékek részleges bontását a jogszabályok szigorú feltételekhez kötik, azonban az elsőfokú hatóság nem vizsgálta, hogy fennállnak-e ezek a feltételek, nem szerepel erre vonatkozó hivatkozás, utalás sem a közigazgatási iratokban, sem a határozatban - tették hozzá.

A kormányhivatal így másodfokon megállapította, hogy a kérelmezett bontási-építési tevékenység nem felel meg a kulturális örökség védelméről szóló törvénynek. A kormányhivatal azt is megállapította, hogy a bontási-építési engedély nemcsak az egyedi műemléki védelem céljával ellentétes, hanem "a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO-egyezményben rögzített célokkal is, azok megvalósítását jelentős mértékben korlátozza, illetve akadályozza, tehát jogszabálysértő".

Mint írták, a vizsgálat megállapította azt is, hogy a kivitelező mind a mai napig nem rendelkezik az engedélyben előírt, hatósággal egyeztetett kivitelezési dokumentációval, így az általa tett bejelentés alapján jogszerűen meg sem kezdhette volna a bontást és az építést.

Közölték: a határozat értelmében a kormányhivatal azonnali hatállyal leállította a bontási és építési munkákat az állagmegóvási, és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó munkák kivételével.

A HB Reavis csoport az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a Bem Palace projektet áprilisban vásárolták az Európa Ingatlanbefektetési Alaptól. Az eladó hatályos építési engedélye alapján 2012 szeptembere óta végezte a kivitelezési és bontási munkálatokat.

Közölték: a vállalat az adásvételi szerződés megkötése előtt felkérte az eladót, hogy az építési engedély hatályosságáról szerezze be az illetékes építési hatóság, a fővárosi kormányhivatal I. kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya megerősítő tájékoztatását.

Azt írták: a hatóság február 23-án levélben közölte, hogy a projektre a jogerős és végrehajtható engedély alapján a használatbavételi engedélyt 2017. szeptember 17-ig szükséges megkérni. Úgy folytatták: ugyanez a hivatal május 25-én határozat adott ki arról, hogy a HB Reavis lett az építési engedély jogutódja és az építtetői jogok gyakorlója.

Mindezekkel szemben a felügyeleti szerv most meghozott határozatában saját elsőfokú építésügyi hatósága határozatát - arra hivatkozva, hogy jogszabálysértő - vonta vissza csaknem hat évvel annak kiadása után, illetve négy évvel azután, hogy az akkori tulajdonos megkezdte a bontási munkálatokat.

Kiemelték: a KÖH által lefolytatott engedélyezési eljárást "széleskörű szakmai jóváhagyási folyamat előzte meg", amelynek keretében a Műemléki Tervtanács és a Központi Tervtanács az országos főépítész javaslatával ajánlotta elfogadásra, kiemelve, hogy a terv a védendő műemléki értékek figyelembevételével készült.

A cég "vizsgálja a kialakult helyzetet és megteszi a szükséges lépéseket".

A Bem József tér 3. szám alatti épületet, egy 1840-ben épült klasszicista stílusú élelemraktárat 1897-ben építették át Benedicty József tervei alapján kaszárnyává, ekkor kapta a Radetzky-laktanya nevet. A rendszerváltás után az MDF székházaként működött.