A Figyelő Lánczi Andrással, a Corvinus Egyetem új rektorával készített interjút, aki szerint az intézmény már nem lehet a jelenleginél kisebb, hiszen hét karából négyet elveszített. Ennek a rektor szerint annyi előnye van, hogy az egyetem könnyeben reagál, mint egy nagy tudományegyetem, és a presztízse is megvan.

Lánczi András szerint a cél az, hogy a tanárok és a diákok számára is főállás legyen az egyetemi élet, 10 oktatóból ugyanis 9-nek van mellékállása, és a hallgatók 44 százaléka is munka mellett tanul nappali tagozaton, amire nem muszáj, nem járnak be, így időnként üresek az előadótermek.

Ennek érdekében Lánczi András növelné egyes kurzusok kreditszámát, így a hallgatóknak kevesebb előadást kellene látogatnia – cserébe többet követelnének tőlük, így maga a követelményrendszer tartaná benn a diákokat az egyetemen. Ehhez azonban az kell, hogy az oktatóknak is legyen ideje foglalkozni velük – tette hozzá Lánczi András. A politikatudós szerint Magyarországon egy rendszerváltás jellegű politika vált modellé, amelyben a korrupció nem nagyobb, mint bármely más politikai struktúra alatt. Részletek a Figyelőben.

A Heti Válasz Marseille-ről készített összeállítást, ahol a magyar labdarúgó válogatott csoportmérkőzéseit játssza az Európa-bajnokságon. Franciaország második legnagyobb városa meglehetősen rossz hírű. A 800 ezres város egyfajta olvasztótégely, a lakosság 25-30 százaléka muszlim, sok a szenegáli, nyugat-afrikai, kínai és vietnami, de többségben még mindig az őshonos franciák vannak.

A jómódú polgárok az elmúlt kétszáz évben a város déli részébe húzódtak, így a központ is multikulturálissá vált. A lap hangsúlyozza: a külföldiek számára, akiknek semmi okuk felkeresni a rossz hírű északi lakótelepeket, Marseille ugyanazokat a veszélyeket rejti, mint minden nagyváros: figyelni kell a zsebtolvajokra, éjszaka kerülni kell a kötekedő részegeket. Részletek a Heti Válaszban.