A 2011 óta működő ZSIT Egylet mintegy kétszáz tagja elhagyott zsidó temetőket hoz rendbe. A díj indoklása szerint a civil szervezet keresi az együttműködést a helyi önkormányzatokkal, de főképp saját erőből és forrásból teszi újra látogathatóvá ezeket az emlékhelyeket. Tucatnyi zsidó temetőt hoztak rendbe az elmúlt években, regionális csoportok szervezésébe fogtak, hogy mindenhová el tudjanak jutni, ahol szükség van munkájukra.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) elnökének vezetése alatt a Nöri példaértékű színvonalon és gonddal ápolja a nemzeti örökség elemeit politikai és vallási hovatartozástól függetlenül. A méltatás szerint Radnainé Fogarasi Katalin óriási munkát végez a még megmenthető emlékek felkutatásában, fenntartásában, mint például a budapesti Salgótarjáni utcai műemlék zsidó temető újranyitásának előkészítésében.

E roppant gondos munka mellett áldozatos civil tevékenységével a legelesettebb gyerekek felkarolásán dolgozik a Lions örökös elnökeként - szól a díjazott tevékenységéről a kuratórium indoklása.

Földvári Csilla az alapítvány 2008-ban csatlakozott vezető önkéntese. Hivatása a mentőszolgálat, hobbija a történelem tanulságainak tisztességes átadása. Integráló személyiségével összetartja az alapítvány különböző generációit, és roppant érzékenységgel, türelemmel képezi a fiatalokat, mutat példát tisztességes világlátásból, toleranciából. Az alapítvány legfontosabb projektjeinek "mozgató ereje" - áll a méltatásban.

Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete a díjátadón hangsúlyozta: nagyon nehéz korszakban, egyre komplikáltabb világban élünk, melyben sok mindent máshogy kell tennünk, mint eddig; felértékelődött a múlt tanulságainak tudatosítása, és a civil szervezetek szava is egyre fontosabb.

Sok mindent nem lehet már nemzeti keretek között megoldani, ezért felértékelődött az együttműködés, legyenek az együttműködő felek kormányok vagy civil szervezetek - hangsúlyozta a nagykövet, hozzátéve: ha elmulasztjuk az emlékezés kötelességét, újból el fogjuk követni a múlt hibáit. Napjainkban sok jel mutat arra, hogy emlékezetünkkel megint nincs minden rendben, ezért is fontos az Élet Menete Alapítvány tevékenysége - emelte ki Roman Kowalski.

Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete, az alapítvány fővédnöke szerint az Élet Menete ragyogó döntést hozott a három kitüntetéssel: akárcsak az alapítvány, a díjazottak is komoly részt vállalnak az oktatás, az emlékek megőrzésének munkájában.

Nem egyszerű dolog a múlttal megbirkózni, főleg akkor, ha a múltban borzalmas események történtek - emelte ki a diplomata, hozzáfűzve, hogy a három kitüntetett ellensúlyt képez azokkal szemben, akik a múlt szörnyűségeit másképpen kívánják felidézni, és például szobrot állítani Hóman Bálintnak.

Lackfi János, az alapítvány Sokszínű mesék című "tolerancia-mesekönyvének" egyik szerzője felidézte: sokáig maga sem gondolta, hogy köze lenne a múlthoz, míg nagyanyja nem tett neki említést "hibás származásáról", és adott számos tanácsot a túléléshez, így a hosszú beszélgetés után szinte 1938-ban érezte magát.

A könyv célja is az, hogy a múltat az olvasó a bőrén érezze, tudjon "ne csak tudomásul venni, hanem átélni is" - hangsúlyozta.

Kálmán Zsuzsa, az alapítvány munkatársa jövő évi terveikről elmondta, januárban a tizenévesek körében fognak népszerűsíteni egy számítógépes játékot, amely olyan témákra hívja fel a figyelmet, mint a rasszizmus veszélye, a fogyatékkal élők és a sokszínűség védelme, valamint a civil szervezetek fontossága.

Terveikben szerepelnek speciális kurzusok pedagógusok, újságírók, művészek, véleményformálók számára, és szeretnének egy vagonszínházat is elindítani, hogy tematikus színdarabokkal járhassák az országot, kistelepülésekre is eljutva - számolt be.

Az Élet Menete Alapítvány kuratóriuma 2014-ben alapította meg az egyik alapítójáról elnevezett Kézdy György-díjat. Az elismerést olyan embereknek és intézményeknek ítélik meg, akik-amelyek példaértékű tevékenységet végeznek a magyarországi történelmi emlékezet fenntartásában, a holokauszt tanulságainak feldolgozásában.

A díjat 2014-ben első alkalommal Székely János esztergomi segédpüspök, rektor, a zsidó-keresztény konferencia társelnöke, Rainer Höss, az egykori háborús bűnös, Rudolf Höss neonáci eszmék ellen küzdő unokája és Mátraházi Ferenc tatabányai történelemtanár kapta meg.