8 °C
"Olcsó áram egyenlő Paks" - fogalmazott a kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra reagálva, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a paksi bővítéssel összefüggésben.
Orbán Viktor kettős mércének nevezte azt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt. A testület szerint Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást, a bizottság pedig úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Európa más országában sem volt tendereztetés hasonló beruházásoknál.
"Megyünk tovább előre. Magyarországon az olcsó áram első számú előfeltétele, hogy Paks működjön" - mondta Orbán Viktor, kijelentve: a magyar kormány meg fogja valósítani a paksi beruházást.
A párizsi merényletek után alapjaiban kell újragondolni az európai politikát - jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: hozzá kell nyúlni az európai közösséget létrehozó alapszerződéshez, újra kell tárgyalni a monetáris uniót és a schengeni együttműködést meghatározó alapkérdéseket.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a migránsok egy tekintélyes része olyan országból jön, amellyel az EU hadban áll. Az ellenségnek az a gondolata pedig, hogy a vele hadban állók hátországába merényleteket elkövető diverzáns csoportokat dobjon át, ugyanolyan régi gondolat, mint maga a háború - tette hozzá.
Quaestor-ügyben a miniszterelnök azt közölte: az Alkotmánybíróság döntése alapján nem általános kártérítésben kell gondolkodni, hanem a pontos elszámolás rendszerét kell kidolgozni.
Az Alkotmánybíróság döntése után az általános kártérítés helyett át kell térni a pontos elszámolásra a Quaestor-károsultakkal - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta: minél előbb meg kell teremteni ennek jogi feltételeit, ezen már dolgoznak az Igazságügyi Minisztérium jogászai.
Az Alkotmánybíróság kedden semmisítette meg a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, ugyanakkor kimondta: van lehetőség alkotmányos kárrendezésre. A döntés szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalannak mondta ki a tulajdonkorlátozást, és a felkészülési idő sem nevezte elegendőnek.
A március elején kipattant ügynek 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.
