Infostart.hu
eur:
366.76
usd:
333.74
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő

A polgári anyakönyvezés 120 éve indult Magyarországon

Százhúsz éve, 1895. október 1-jén kezdődött meg Magyarországon a hivatalos állami anyakönyvezés.

Magyarországon a rendszeres személyi adatnyilvántartás a katolikus egyház 1563-ban zárult tridenti zsinata után, a 17. század elején kezdődött. 1611-ben a nagyszombati tartományi zsinat rendelkezett a tridenti határozatok átvételéről. Pázmány Péter esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja 1625-ben tette kötelezővé a plébániák számára az anyakönyvek vezetését, amelyekben a születéseket, bérmálásokat, házasságkötéseket és halálozásokat jegyezték fel. Hasonló könyvek vezetését hamarosan más egyházak is megkezdték, jóllehet erre hivatalosan csak 1785-ben jogosította fel őket a reformer II. József, "a kalapos király".

Az anyakönyveket a katolikus egyház 1943-ig latinul, a református és evangélikus egyház pedig a kezdetektől magyarul vezette. A legrégibb fennmaradt magyarországi anyakönyv a soproni evangélikus egyház (1624) és a kőszegi katolikus plébánia (1633) matriculája.

A korai anyakönyveket kezdetben nem rovatok szerint, hanem folyamatosan, napok és hónapok szerint vezették. A 18. század első felétől kezdték a helyet, dátumot és az esemény leírását külön oszlopokban feljegyezni. A II. József által 1787-ben kiadott dekrétumban jelentek meg a sablonszerű, majd a 19. század elejétől az előre nyomtatott anyakönyvek. A születést, az esküvőt és az elhalálozást csak 1800-tól vezették külön könyvekben.

A 19. század végére a vallási érdekkülönbségekből egyre több súrlódás, sérelem halmozódott fel. Az egyházpolitikai küzdelmek az 1890-es évek elején tetőztek, a leghevesebb viták a házasságkötés, a vegyes házasságokból született gyermekek vallása, az állami anyakönyvezés, az izraelita vallás egyenjogúsítása és a szabad vallásgyakorlás körül bontakoztak ki. Az ezeket szabályozó törvénytervezetek előkészítése évekig húzódott, elutasító magatartást tanúsított a Vatikán és a magyar katolikus egyházi vezetés is. A jogszabályokat végül 1894-95-ben sikerült elfogadtatni, megerősítve az állam szerepét. (Ausztriában - a magyarországi fejleményekkel ellentétben - megmaradt az egyházi anyakönyvvezetés, és szabadon választható maradt a polgári házasságkötés.)

Az állami anyakönyvekről rendelkező 1894. évi XXXIII. törvénycikk I. Ferenc József császár és király aláírása után, 1895. október 1-jén lépett életbe, a kötelező polgári házasságkötésről rendelkező törvénnyel egy időben. Mintának a francia központosított rendszert tekintették, már az első paragrafus leszögezte: "A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag ... az arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak." Az anyakönyvek vezetése az anyakönyvi kerületek székhelyén történt, az anyakönyvvezetőket és helyetteseiket a belügyminiszter nevezte ki.

A Belügyminisztériumban 1897-től szervezték meg az önálló állami anyakönyvi főosztályt. Az anyakönyvvezetés felső szintű irányítása sokáig megőrizte önálló szervezeti kereteit, de 1950-ben, a tanácsrendszer kiépítése során a közigazgatási feladatokkal együtt az anyakönyvi ügyek intézése, az anyakönyvvezetők kinevezése is a helyi tanácsok hatáskörébe került. Az anyakönyvek fölötti felügyeletet 1963-ban vonták el a Belügyminisztériumtól, a hatáskört a Minisztertanács elnökére ruházták át. A rendszerváltás után, 1990-ben az anyakönyvek vezetése, az anyakönyvi ügyintézés a polgármesteri hivatalok feladatköre lett.

2014. július elsejétől a papíralapú anyakönyveket felváltotta az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás. A négy addigi anyakönyvi típust (születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolatot rögzítő és halotti) egy, az egész országban bármelyik anyakönyvvezetőnél elérhető anyakönyv váltotta fel. Az új rendszer már nem eseményekhez, hanem személyekhez köti az adatokat, de természetesen ennek alapján is lehet kivonatot és hatósági bizonyítványt kiállítani. A papíralapú anyakönyveket a változások felmerülésekor digitalizálják.

Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×