Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.97
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Prőhle Gergely: a határ védelme az európai szolidaritás része

A schengeni külső határ védelme az európai szolidaritás része, a határait 1989-ben megnyitó Magyarország pedig ugyanaz az ország, amely most az unió külső határát védi - jelentette ki Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az ARD német országos köztelevízió hétfő esti politikai vitaműsorában.

Prőhle Gergely rámutatott, hogy szombati beszédében Angela Merkel német kancellár is a külső határok védelmének fontosságát hangsúlyozta.

Hozzátette: örömmel hallja, hogy már az uniós belügyminiszterek is az uniós külső határok erősebb védelméről tárgyalnak, és kiemelte: Magyarország mindig is ezt az álláspontot képviselte.

A helyettes államtitkár az ARD Hart aber Fair című műsorában egyebek között kifejtette, hogy kvótákról nem érdemes beszélni a tagországok között elosztandó emberek pontos számának ismerete nélkül.

Ralf Stegner, a szociáldemokrata párt (SPD) elnökhelyettese bírálta a menekültkvótára vonatkozó magyar kormányzati nézeteket, és hangsúlyozta, hogy az európai értékközösségből a menekültválság terheinek szolidáris megosztása következik.

Prőhle Gergely ezzel kapcsolatban kiemelte: az is az európai értékközösség része, hogy valamennyi tagállam szabadon meghatározhatja, ki léphet be a területére.

A kvóták rendszere azért sem működőképes, mert az EU-ba belépő menedékkérők mindenekelőtt Németországba akarnak eljutni, és nem azért, mert ott nagyobb mértékben tiszteletben tartják az emberi méltóságot, mint másutt, hanem a jólét miatt - mondta a helyettes államtitkár.

Hasonlóan vélekedett Markus Söder bajor pénzügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy a német szociális juttatások komoly vonzerőt jelentenek a menedékkérőknek.

A konzervatív CSU politikusa jó és fontos döntésnek nevezte a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. Elmondta, hogy az intézkedésre szükség volt biztonsági okokból, és azért is, mert az utóbbi napokban kibontakozott fejlemények azt vetítették előre, hogy Törökország és a Közel-, illetve a Közép-Kelet valamennyi menekülttábora áttelepül Németországba, aminek következtében az ország integrációs képességét meghaladó, kezelhetetlen helyzet állna elő.

Hangsúlyozta: Németország nem lehet "a világ összes menekültjének országa".

Az pedig mélyreható változásokat idéz elő egy társadalom szerkezetében és értékrendjében, kultúrájában, ha a menekültek, bevándorlók száma meghaladja a születések számát - figyelmeztetett Markus Söder.

Ralf Stegner egyebek mellett úgy vélekedett, hogy a menekültek beáramlása nagy esély a német társadalom gyors öregedése és az egyre növekvő munkaerőhiány révén jelentkező gondok orvoslására.

Manfred Münkler politikatudós, a berlini Humboldt Egyetem kutatója viszont kiemelte, hogy a menekültek tömeges beáramlása feszültségekhez vezethet a társadalom alacsonyabb jövedelmű, gyengébb érdekérvényesítő képességű rétegeiben, a menekültek megjelenése révén tovább élesedhet a verseny a lakhatási és munkalehetőségekért.

Margot Käßmann evangélikus lelkész, publicista egyebek között kifejtette: nem mindig ért egyet Ferenc pápával, de azt a kezdeményezését üdvözli, hogy minden templom fogadjon be egy menekült családot. Szerinte a menekülteket így nem nagy létszámú és a befogadó társadalomtól elszigetelt csoportokban, hanem családonként, a befogadó társadalomba jobban beágyazva lehet elhelyezni, ami hozzásegíthet a sikeres beilleszkedéshez.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×