Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
328.61
bux:
121246.33
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Prőhle Gergely: a határ védelme az európai szolidaritás része

A schengeni külső határ védelme az európai szolidaritás része, a határait 1989-ben megnyitó Magyarország pedig ugyanaz az ország, amely most az unió külső határát védi - jelentette ki Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az ARD német országos köztelevízió hétfő esti politikai vitaműsorában.

Prőhle Gergely rámutatott, hogy szombati beszédében Angela Merkel német kancellár is a külső határok védelmének fontosságát hangsúlyozta.

Hozzátette: örömmel hallja, hogy már az uniós belügyminiszterek is az uniós külső határok erősebb védelméről tárgyalnak, és kiemelte: Magyarország mindig is ezt az álláspontot képviselte.

A helyettes államtitkár az ARD Hart aber Fair című műsorában egyebek között kifejtette, hogy kvótákról nem érdemes beszélni a tagországok között elosztandó emberek pontos számának ismerete nélkül.

Ralf Stegner, a szociáldemokrata párt (SPD) elnökhelyettese bírálta a menekültkvótára vonatkozó magyar kormányzati nézeteket, és hangsúlyozta, hogy az európai értékközösségből a menekültválság terheinek szolidáris megosztása következik.

Prőhle Gergely ezzel kapcsolatban kiemelte: az is az európai értékközösség része, hogy valamennyi tagállam szabadon meghatározhatja, ki léphet be a területére.

A kvóták rendszere azért sem működőképes, mert az EU-ba belépő menedékkérők mindenekelőtt Németországba akarnak eljutni, és nem azért, mert ott nagyobb mértékben tiszteletben tartják az emberi méltóságot, mint másutt, hanem a jólét miatt - mondta a helyettes államtitkár.

Hasonlóan vélekedett Markus Söder bajor pénzügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy a német szociális juttatások komoly vonzerőt jelentenek a menedékkérőknek.

A konzervatív CSU politikusa jó és fontos döntésnek nevezte a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. Elmondta, hogy az intézkedésre szükség volt biztonsági okokból, és azért is, mert az utóbbi napokban kibontakozott fejlemények azt vetítették előre, hogy Törökország és a Közel-, illetve a Közép-Kelet valamennyi menekülttábora áttelepül Németországba, aminek következtében az ország integrációs képességét meghaladó, kezelhetetlen helyzet állna elő.

Hangsúlyozta: Németország nem lehet "a világ összes menekültjének országa".

Az pedig mélyreható változásokat idéz elő egy társadalom szerkezetében és értékrendjében, kultúrájában, ha a menekültek, bevándorlók száma meghaladja a születések számát - figyelmeztetett Markus Söder.

Ralf Stegner egyebek mellett úgy vélekedett, hogy a menekültek beáramlása nagy esély a német társadalom gyors öregedése és az egyre növekvő munkaerőhiány révén jelentkező gondok orvoslására.

Manfred Münkler politikatudós, a berlini Humboldt Egyetem kutatója viszont kiemelte, hogy a menekültek tömeges beáramlása feszültségekhez vezethet a társadalom alacsonyabb jövedelmű, gyengébb érdekérvényesítő képességű rétegeiben, a menekültek megjelenése révén tovább élesedhet a verseny a lakhatási és munkalehetőségekért.

Margot Käßmann evangélikus lelkész, publicista egyebek között kifejtette: nem mindig ért egyet Ferenc pápával, de azt a kezdeményezését üdvözli, hogy minden templom fogadjon be egy menekült családot. Szerinte a menekülteket így nem nagy létszámú és a befogadó társadalomtól elszigetelt csoportokban, hanem családonként, a befogadó társadalomba jobban beágyazva lehet elhelyezni, ami hozzásegíthet a sikeres beilleszkedéshez.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

A háború ötödik évéhez közeledve Ukrajna gazdasága egyszerre válságövezet és működő gazdasági tér: miközben az állam pénzügyileg teljes mértékben külső forrásokra szorul, a mindennapi gazdasági életet a nemzetközi támogatások és hitelek tartják mozgásban. A 2026-os költségvetési pálya, a rekordméretű katonai kiadások és a több mint 18 százalékos GDP-arányos hiány világossá teszi, hogy az ország béke nélkül önfenntartó módon nem lenne működőképes. Ebben a kontextusban jelent meg a 700–800 milliárd dolláros rekonstrukciós és „jóléti” horizont, amelyet a magyar kormány hevesen bírál. Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan jelezte: egy ilyen nagyságrendű, hosszú távú európai pénzügyi elköteleződés Magyarország számára is érzékelhető fiskális terheket jelentene. A kérdés az, hogy a Kijev által tervezett, kvázi újjáépítési alap esetében a fő kérdés, hogy mennyi piaci befektetőt találnak. Az ígéretes, hogy az Egyesült Államok már készül leütni a 800 milliárdos szerződést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×