Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.25
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Miért kell átállítani az órát?

Vasárnap hajnalban kell visszaállítanunk óráinkat, a téliesre forduló idővel együtt kezdődik ugyanis a téli időszámítás.

A hétvégén kezdődik a köznyelvben télinek nevezett, ám csillagászatilag indokolt időszámítás. Vasárnap hajnali 3-kor eszerint még csak 2 óra lesz a pontos idő, így egy órával tovább alhatunk, ha azt a napi időrendünk engedi és a szervezetünk is igényli.

Az órák évente kétszeri átállítását először energiatakarékossági okokból 1916-ban az Egyesült Államokban vezették be. A mára egész Európában egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák, így minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint a hétvégén záruló nyári időszámítással valóban egy város éves villamosenergia-fogyasztását spórolhatta meg az ország - mondta el Hackl Mónika, a társaság szóvivője.

Mintegy 120 ezer megawattórát megspórol az ország. Ez 30-40 ezer háztartás, vagyis egy közepes városnak az éves energiafogyasztása.

Az Európai Unió kimutatásai alapján emellett több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás.

Az óraátállítás eltörlését követelők azonban kétségbe vonják az áramfogyasztás csökkenését, legerősebb érvük mégis az, hogy a változás negatív élettani hatásokkal jár. Ezt Szegheő Péter, háziorvos is megerősítette, aki kiemelte: a szervezetnek nagyjából két hét kell az átálláshoz, addig álmosabbak leszünk, felborul a bioritmusunk és az alvás-ébrenlét ciklusunk, illetve drasztikusan csökkenhet a koncentrálási képességünk is.

A normál időszámítás 2013 márciusának utolsó vasárnapjáig, tehát jövő év március 31-ig tart.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×