Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában úgy vélte, hogy az új szabályozás hatékony együttműködésre ösztönzi a közösségi közlekedési szolgáltatókat. A jogszabály megteremti a közösségi közlekedés szervezésével kapcsolatos megrendelői és tulajdonosi hatáskörök centralizációját, ezzel a közösségi közlekedési vállalatok egységes szakmai és tulajdonosi irányítási lehetőségét - fejtette ki.
Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónokaként hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet rendet teremthet a közösségi közlekedésben, mert "felszámolja azt az anarchiát, amit az előző két kormányzat a neoliberális politikájával elkövetett".
Az MSZP-s Szekeres Imre szerint a törvényjavaslat előkészítése során nem volt minden rendben, ugyanis nem ad érdemi választ arra, hogy a közösségi közlekedés finanszírozása hogyan tehető fenntarthatóvá. Nem derül ki a javaslatból, hogy valójában mitől fog fenntarthatóvá válni a közösségi közlekedés - vélekedett.
Spaller Endre a KDNP részéről szintén a tervezet mellett érvelt, a Jobbik vezérszónoka, Bödecs Barna viszont úgy vélte, hogy a javaslat nem járul hozzá ahhoz, hogy a szolgáltatások minősége javuljon és a tömegközlekedés valóban közösségi közlekedéssé váljon.
Az LMP-s Szél Bernadett szerint a törvény egyik legnagyobb hibája az, hogy jelenlegi formájában nem szolgálja a vasúti és autóbusz szolgáltatások párhuzamosságának megszüntetését, ráadásul a finanszírozás kérdése korántsem átlátható.
A személyszállítási törvény vitáját következő ülésén folytatja az Országgyűlés.
Három megyére adtak ki viharjelzést - ítéletidővel ront ránk a hidegfront