Akár az egészséges emberek számára is veszélyes lehet a szmog, mert növeli a szervezet gyorsabb vagy könnyebb megfertőződését - mondta az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese. Páldy Anna

A tapasztalatok azt mutatják, hogy szmogriadó idején az érintett területeken hat százalékkal megemelkedik a halálozások száma, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozásoké 9 százalékkal, és 10 százalékkal növekedik a kórházi betegfelvételek száma is - mondta az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese.

Páldy Anna kiemelte: a szálló por hatására romlik az agy és a szív oxigénellátottsága, továbbá fokozódik a véralvadás, s ez növeli az infarktus, a trombózis, az embólia kockázatát. A szálló por a tüdőben felszívódva gyulladást okoz, ennek hatására romolhat a krónikus légzőszervi betegségekben szenvedők állapota, az asztmások jobban köhöghetnek, fulladhatnak, könnyebben kaphatnak rohamot.

Nem ajánlják ilyenkor, hogy a veszélyeztettek, vagyis a krónikus betegségekben szenvedők, az idősek és a kisgyermekek a szabadban tartózkodjanak - hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.

Mint mondta, a 100 mikrogrammnál magasabb porkoncentráció esetén már az egészségeseknél is jelentkezhetnek allergiához hasonló tünetek, mint a tüsszentés, orr- és szemviszketés, orrfolyás. Emellett viszont az apró szemcsék hosszú távon a nyálkahártyán is apróbb sérüléseket okozhatnak, ami lehetővé teszi a vírusoknak, baktériumoknak, hogy könnyebben bekerüljenek a szervezetbe. Elképzelhető, hogy ha az időjárás változatlanul szélcsendes marad, és nem csökken a levegő szennyezettsége, ez felgyorsíthatja az influenza terjedését is - tette hozzá.

Több nagyvárosban is elrendelték az önkormányzatok a szmogriadó tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát pénteken. A legtöbb városban arra kérték a lakosságot, hogy csökkentsék a szénhidrogének kibocsátásával járó tevékenységeket.

A riasztás elrendelésének jogszabályi feltétele, hogy egymást követő két napon a levegő szállópor-koncentrációja meghaladja a köbméterenkénti 100 mikrogrammos értéket.

A levegő szennyezettségének levegő-egészségügyi értékelése a levegőhigiénés index alapján történik. Az OKI - a honlapján közzétett tájékoztatás alapján - ezen belül a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el. A színkódok szerint a kék az elfogadható szint, amikor a légszennyezettség mértéke köbméterenként kevesebb mint 50 mikrogramm. A zöld, a kifogásolt szint amikor a légszennyezettség köbméterenként 50 és 75 mikrogramm között van. Narancssárga színnel jelölik az egészségtelen kategóriát, a köbméterenkénti 75 és 100 mikrogramm közötti értékeket. A legmagasabb, negyedik szint a piros színű "veszélyes" kategória, amely szerint a légszennyezettség mértéke köbméterenként 100 mikrogramm felett van. Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelik el a tájékoztatási, illetve a riasztási fokozatot.

A szmogriadónak két fokozata van. A főpolgármester, illetve a polgármesterek kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por koncentrációja két egymást követő napon három mérőállomáson napi átlagban meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenkénti 75 mikrogrammot. Ha pedig a szálló por mértéke két egymást követő napon, három mérőállomáson napi átlagban a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket is meghaladja, és nem várható az időjárásban változás, riasztást kell elrendelni.

A szálló por koncentrációjának növekedését elsősorban a közlekedésből származó szennyező anyagok okozzák, de a mostani helyzethez hozzájárult az egyedi fűtéses háztartási tüzelés, az ipari tevékenység és a "kedvezőtlen" (szélcsendes) időjárás is.