A 2011. első félévi magyar uniós igazságügyi elnökség kezdeményezésére jött létre a totalitarizmus áldozatainak emléknapja, amelyen az Európai Unió tagállamai kormányzati szinten is közösen emlékeznek. A keddi eseményen, amelyet a Varsói Felkelés Múzeumában rendeztek meg, 16 európai - köztük a horvát - igazságügyi miniszter vagy magas rangú igazságügyi illetékes vett részt. Közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy felelősséggel viseltetnek a totalitárius rendszerek áldozatai iránt, valamint azért, hogy hasonló cselekmények soha többé ne fordulhassanak elő.

Az emléknapot - részben szintén magyar kezdeményezésre - augusztus 23-án tartják, azon a napon, amikor a náci Németország és a sztálini Szovjetunió 1939-ben Moszkvában aláírta a Molotov-Ribbentrop paktumot, amelynek titkos záradékában megegyeztek kelet-európai érdekszférájuk határaiban. Ez lett a közvetlen előzménye a Lengyelország német megtámadásával néhány nap múlva kirobbanó II. világháborúnak.

Navracsics Tibor felszólalásában kiemelte: olyan Európára van szükség, amely közös értékeken alapul. Első helyen említette a demokrácia kultúráját, a jogállamiságot, nyitott társadalmat. Hangsúlyozta, hogy segíteni kell azokat az országokat, amelyek ma is küzdenek a totalitarizmus ellen. Nagyon fontosnak nevezte a következő nemzedékek demokráciára, demokratikus kultúrára nevelését.

A közigazgatási és igazságügy miniszter az InfoRádiónak nyilatkozva úgy vélte: a kérdést jogi területen is rendeznie kell még az Uniónak.

A történelem szemétdombja

Elkezdődik egy közös európai emlékezet tudomásulvétele - mondta az InfoRádiónak a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki hozzátette: végre Nyugat-Európa is oda fog figyelni azokra a történésekre, amelyeket mi a második világháborúban és az azt követő időszakban elszenvedtünk.

Magyarországon már 2000-ben, a holokauszt áldozatainak emléknapjával együtt bevezették a kommunizmus áldozatainak emléknapját, vagyis nem vagyunk lemaradva. Nyugat-Európában viszont még csak most kezdenek eszmélni, ha arról van szó, hogy mi történt a kelet- és közép-európai népekkel a második világháború alatt és után - mondta Schmidt Mária.

Hangsúlyozta: az a feladatunk, hogy a saját történelmi tapasztalatunkat közös európai tapasztalattá tegyük. A nácizmusról sokkal többet tudunk, az már a történelem szemétdombján van, de a kommunizmus még ma is él. Csak 1990-től kezdtük megismertetni a világgal mindazt, ami velünk történt.

Itt az idő, hogy Európa kinyissa a szívét és a lelkét - fogalmazott Schmidt Mária.