A kastélymúzeumot gyakorlatilag megteremtő, azt 27 éve vezető Czoma Lászlót június elején váltotta le a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Akkor Czoma László érthetetlennek nevezte a döntést, mondván három évtizeddel ezelőtt olyan kastélyt vett át, ahol mindössze a nagykönyvtár és néhány terem volt látogatható. 2011 nyarán viszont az épület 60 százaléka kiállítótér, a főúri életformát több mint 40 teremben mutatják be, az épületben konferenciaközpont működik. Itt található Európa egyik legnagyobb hintómúzeuma, a vadászati múzeumban több mint 200 faj látható, ami ritkaságnak számít. A látogatók számát tekintve a Helikon Kastélymúzeum ma Magyarország második leglátogatottabb közgyűjteménye, a kiadások 80 százalékát így fedezni tudják - állította Czoma László.

A társaság gazdálkodását a vagyonkezelő szakmailag zavarosnak és pazarlónak találta: a 365 millió forintra tervezett ráfordítás akár több mint 10 százalékát is megtakaríthatónak ítélte felelősségteljes gazdálkodással, többek között a kontrollálatlan anyagfelhasználás és a kastélybeli majdnem ingyenes szolgálati lakás fenntartásának megszüntetésével.

Az elmúlt 2-3 hónapban elkészült a társaság átvilágítása, amiből kiderül, hogy a vagyonkezelő milyen szabálytalanságokra gondolt, amikor  júniusban vezetőcseréről döntött a Helikon Kastélymúzeum Kft. élén. 

A könyvvizsgálat szerint a "Helikon Kastélymúzeum a törvényben előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési kötelezettségét megszegte, a bizonylati rendet megsértette és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnezítette."

A Munkaügyi Felügyeleti vizsgálat nyolc súlyos szabálytalanságra hívta fel a figyelmet, egyebek mellett arra, hogy a munkavállók egy részének nem volt munkaidő beosztása, a túlórák elrendelése nem törvényesen működött, és bizonyos munkakörökben elmaradt az éjszakai bérpótlék kifizetése.

Az átvilágítást végzők szerint a korábbi menedzsment súlyos hibája, hogy teljességgel hiányzott a belső ellenőrzés, a múzeumi műtárgyak előírt leltára, vagy az alaptevékenységre vonatkozó Működési Engedély. Az elkészült jelentés leszögezi: a Kastélymúzemum szerződéskötési gyakorlata több alkalommal kifejezetten előnytelen volt a Társaság számára. A vizsgálat kiderítette, hogy ezeket 2011 májusában (vagyis az igazgató váltás előtti hónapban) módosították (pl. a kávézó bérleti szerződését, vagy a tükörterem bérbeadási szerződését) kifejezetten a Múzeum kárára. Vélhetően büntetjogi vizsgálatot igényel az átvilágítás azon megállapítása is, miszerint az adományozások szerződéses körülményei zavarosak és nem előnyösek a Társaság számára. A jelentés megállapítja azt is, hogy "a pályázatírási szerződések közül többet is a pályazatíró cég állítása szerint addig nem kötnek meg, amíg nem nyer a pályázat. Emögött valamilyen szóbeli háttérmegállapodás állhat a volt ügyvezető igazgatóval."

Az igazságügyi könyvszakértő szerint a Társaságnál folyamatosan pénztárhiány keletkezett, "az anyagok beszerzési és nyilvántartási rendje visszaélésre adott lehetőséget, Ésszerűtlen beszerzések történtek." Súlyos szabálytalanságként jelzik a pénzkezelés módját. A vizsgálat szerint a Társaságnál idegen pénzek kezelése történik a pénztárakban. 

Az átvilágítás érintette a klasszikus múzeumi területet is. Az összegző jelentés szerint "hiányzott a szakmai vezetés a múzeumi vonalon, külkönösen a kastély főépületében található kiállításoknál, ezért sok helyütt hiányzik a tudományos háttér".  A vizsgálatot végzők hozzáteszik: "a kiállítások alapvető látogatói támogatása sok kívánnivalót hagy maga után (feliratok, audioguide), de abszolút hiányzik az újszerű vizualitás, az interaktív elemek, a látogatók bevonása a kiállításokba is. Végül a vizsgálat leszögezi: a látogatószám Keszthelyen drasztikusan csökken. Ennek egyik okaként azt említik, hogy "a rendezvényszervezési tevékenység nem professzionálisan zajlott, ennek következtében jelentős tevékenységtől esett el a társaság. Szintén kevés bevételt hoztak a mesterkurzusok és teljesen hiányoztak a Keszthelyen megrendezett saját rendezésű fesztiválok".

Erős kritika alá vette az átvilágítás a Festetics Kastély szálláshely-szolgáltatását. Számításaik szerint a kihasználtsági arány két és fél százalékos, "ami összefügg annak színvonalával, de az elégtelen marketing tevékenységgel is". Megalapozatlannak és feleslegesnek tartják az átvilágítók a kastély 50 fős védelmét is.

Az átvilágítás megállapításairól az InfoRádió kereste Czoma Lászlót, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum korábbi vezetőjét, aki nekünk azt mondta, hogy külföldön tartózkodik és csak jövő héten reagál. Az MTI-nek viszont nyilatkozott. A volt igazgató sajnálatosnak tartja, hogy őt a vizsgálat megállapításai kapcsán senki nem kereste meg, a feljelentésről is csak a sajtón keresztül értesült. Kifejtette, hogy az MNV minden évben elfogadta a kastély üzleti tervét és beszámolóját, soha nem hívták fel a figyelmét arra, hogy bármiféle szabálytalanság történt volna. Az adóhivatal is rendszeresen végzett ellenőrzéseket, és ezek során mindent rendben találtak. A foglalkoztatással kapcsolatban a munkaügyi felügyelet tárt fel hiányosságokat, amelyeket azonnal korrigáltak, jogkövetkezményük ezeknek a hibáknak nem volt.  Czoma László szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a leltárak hiányt mutatnának, mert az új ügyvezetőnek pontosan leltár szerint adta át a közgyűjteményt, és akkor nem tettek szóvá semmilyen hiányosságot. Azt is elmondta: a látogatottság az elmúlt években valóban csökkent, de csak minimális mértékben, közel sem olyan nagyságrendben mint az országos közgyűjteményeké, vagy amilyen szintű visszaesést a balatoni turizmus mutat. A volt igazgató úgy fogalmazott: irányítása alatt a kastélymúzeum az állami vagyont folyamatosan gyarapította, ez ellen sem a felügyeletet ellátó minisztérium, sem az MNV nem emelt kifogást, a kastélyból soha senki "egyetlen fillért sem vitt ki". Furcsának nevezte, hogy a működéssel kapcsolatosan most felmerült kifogásokról csak egy közleményből értesült, aminek kapcsán úgy érzi, "elkezdték a boszorkánytüzeket gyújtani", ami folytatása a korábbi azonnali felmentésének.