Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy az első Orbán-kormány a 2001-2002-es két éves költségvetés keretein felül 1033 milliárd forintos kötelezettséget vállalt, például a köztisztviselők béremelésével, a lakáshitelek kamattámogatásával és a milleniumi városközpont beruházással. Ezek között 570 milliárd forintnyi tartós kiadás is szerepelt, amelyek már az új kormányt is terhelték.

A volt kormányfő szerint Medgyessy Péter csak részigazságot állított, mikor azt mondta, hogy nem a 100 napos program okozta a többletkiadást, mivel annak az egész évre számított költségvetési hatásai 937 milliárd forintot tettek ki. Ebből 817 milliárd forint - a közalkalmazotti béremelés, a minimálbér adómentesítése és a 13. havi nyugdíj - szintén tartós kiadás volt. Az első Gyurcsány-kormány pedig 512 milliárd forint többletköltséget okozott a büdzsének.

Így Gyurcsány Ferenc összesítése alapján a három kormány együttesen 1900 milliárd forint extra költségvetési többletet vállalt, ez feszítette szét a költségvetést, 2006-ban azonban elindult a hiány és az államadósság csökkentését célzó költségvetési gazdaságpolitika.

A Gyurcsány-kormány kettő, a Bajnai-kormány harmadik csomagja összesen 4200 milliárd forinttal csökkentette a költségeket, a válságkezelés tehát a volt kormányfő szerint sikeres volt.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, a bizottság alelnöke a volt miniszterelnök felszólalása után úgy fogalmazott: 2002-ben a GDP-arányos államadósság 53 százalék volt, 2010-re pedig 82 százalék lett. Gyurcsány Ferenc elődje, Medgyessy Péter és utóda, Bajnai Gordon pedig a bizottság előtt Gyurcsány Ferencre kente az államadósság növelésének felelősségét.

Hozzátette: a 2002 előtti időszakra, tehát az első Orbán-kormányra való hivatkozás részint hiteltelen, részint igaztalan, hiszen akkor a kabinet gazdaságpolitikája sikeres volt.

Szijjártó Péter megkérdezte a volt kormányfőt, hogy a mostani helyzet fényében nem lett volna-e érdemesebb inkább a válságra való felkészüléssel foglalkozni, illetve, azt: még egyszer belevágna-e, hogy adatokat hamisítson és átverje a közvéleményt a választások megnyeréséért?

Nem kommentál

Medgyessy Péter és Bajnai Gordon megjegyzéseit Gyurcsány Ferenc válaszában nem kommentálta. Mint mondta: 2002-ben Orbán Viktor kormánya egy sor intézkedéssel megszegte a felelős gazdaságpolitika korlátait, Medgyessy Péter kormányváltáskor tett köszönetét pedig legfeljebb bóknak kell tekinteni.

Hangsúlyozta azt is: jogerős bírósági ítélet állítja, hogy kormánya tagjai nem hamisították meg a költségvetést, tehát Szijjártó Péter nem mondott igazat.

Arcátlanságért Szijjártóhoz fordult volna tanácsért

Több felszólalással később, Szijjártó Péter úgy fogalmazott: arcátlanságnak gondolja a volt miniszterelnök szavait. Úgy vélte: az, hogy az Orbán-kormány öt százalékkal csökkentette az ország GDP-arányos államadósságát, majd a szocialista kormányok majdnem több mint 20 százalékkal növelték azt, majd Gyurcsány Ferenc azt állítja, hogy az Orbán-kormány vele azonos mértékben felelős, az túl van minden határon.

Ha pedig Gyurcsány Ferenc azt állítja, hogy nem hamisították meg a költségvetést, árulja el, mire utalt az őszödi beszédben, mikor trükkök százairól beszélt? Továbbá Szijjártó Péter arra is kíváncsi volt, mi történt az alatt a másfél év alatt, mikor a kormány - a miniszterelnök saját bevallása szerint - hazudott?

Gyurcsány Ferenc válaszában azt mondta: ha arcátlan akart volna lenni, előbb elment volna Szijjártó Péterhez tanácsért. A Fidesznek pedig lehet tapasztalata arról, milyen hazudni, hiszen képviselői ezt teszik '98-óta.

A különbség Gyurcsány Ferenc szerint az, hogy ő képes volt szembenézni egy mentalitás tarthatatlanságával, a Fidesz pedig ennek közelében sincs. A válság kapcsán egyébként a volt kormányfő elismerte, hogy tévedtek, annak a hatását helytelenül mérték fel.

A trükkök kapcsán a volt kormányfő úgy fogalmazott: ilyen volt, mikor például a Fidesz az autópálya-beruházásokat nem számolta el a költségvetésben, 2001-ben, a szocialisták pedig ugyan ezt csinálták 2005-ig. Ha pedig a képviselő kíváncsi, milyen a másfél év elvesztegetett időszak, gondoljon az elmúlt évre, és szorozza be másféllel.

Szijjártó Péter szerint azonban 2010 nyara óta a kormány semmi mást nem tett, mint megpróbálta a szakadék széléről elrángatni az országot, az őszödi beszéd pedig nem szembenézés volt, hiszen nem lehet annak nevezni, ha az ember leül cinkostársaival megbeszélni a történteket.

Gyurcsány Ferenc viszont úgy látja, hogy a szembenézésnek vannak fokozatai: az ember először magával néz szembe, majd legszűkebb körével és eztán a szélesebb nyilvánossággal. A jelenlegi gazdaságpolitika kapcsán pedig aláhúzta: a kormány tevékenysége nyomán most két év folyamatos megszorítás következik.

Felelősségéről a volt miniszterelnök úgy fogalmazott: a tenni akarás, az ország gondjaira való helyes megoldások keresésének szándéka időnként erősebb volt, mint azok a korlátok, amelyeket figyelembe kellett volna venni.

A bizottság arra keresi a választ, hogy 2002. és 2010. között miként emelkedett a GDP-arányos államadósság 53-ról 82 százalékosra. A bizottság többek között már meghallgatta Medgyessy Péter és Bajnai Gordon volt kormányfőt is.