Nagy Anna hangsúlyozta: az előző kormányok alatt az egészségügy volt az egyik leginkább kivéreztetett ágazat, amely a GDP arányát tekintve a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. Az egészségügy működése évek óta a beszállítók hitelein és az ott dolgozók jóindulatán alapult - tette hozzá.

Az egészségügyi kormányzat ezért azt tűzte ki célul, hogy meghatározza az egyes földrajzi területek egészségügyi szükségleteit, és ehhez rendelje a kapacitásokat - közölte a kormányszóvivő.

A kormány döntése értelmében térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre - jelentette be Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár.

Az államtitkár azt mondta, a kormány keddi ülésén meghatározta az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit. Eszerint állami egészségszervezési menedzsmentrendszer fog felállni, amely az állami egészségügyi intézmények irányításáért lesz felelős. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, s Budapesten három sürgősségi centrum alakul. Szócska Miklós kiemelte: a Fővárosi Önkormányzattal az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak.

Az államtitkár kérdésre válaszolva közölte, hogy lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak. Ugyanakkor hozzátette: a "jól működő műhelyeket" megerősítik.

A strukturális átalakítások ütemezéséről azt mondta, hogy a budapesti kórházak átvétele egy 6-9 hónapos folyamat lesz. Országos szinten pedig a tervező munkálatoknak őszig kell lezárulniuk ahhoz, hogy a jövő évtől működhessen a strukturálisan átalakított betegútszervezés.

Szócska Miklós kiemelte: az alapellátáson és a járóbeteg-ellátáson lesz a hangsúly. Ennek kapcsán elmondta, a kormány azzal is egyetértett, hogy az üresen álló vagy esetlegesen felszabaduló - nem feltétlenül fővárosi - ingatlanok esetleges hasznosításából vagy eladásából származó bevétellel az egészségügy központi régiójának fejlesztéséhez szükséges tőkeköltségeket fedezik.

A források elosztása során is új elvek játszanak majd szerepet. Mint mondta, a kormánydöntés értelmében az ellátórendszerben felszabaduló forrásokat az egészségügy forráshiányos területeire, különösen az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére kell visszaforgatni.

Szócska Miklós kérdésre válaszolva kitért arra: a Semmelweis-terv nem igényel számottevő többletforrást, "az erőforrás szempontjából a döntések semleges eredményt hoznak". Hozzátette: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg.

Közlése szerint a következő két év alatt 60-70 milliárd forint mozgósítható az infrastruktúra fejlesztésére, és jelenleg is mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben zajlanak beruházások európai uniós támogatások felhasználásával.

Szócska Miklós kifejtette: a térségek kialakítása során az első lépés a betegutak optimalizálása. Mint mondta, térképről még nem született döntés, de annyit elárult, hogy a négy egyetemi kórházat is beleértve összesen nyolc térségi centrumban gondolkodnak.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a "Katéter-Mónika" rendszerének adatai is azt mutatják, nem feltétlenül közigazgatási beosztás szerint alakultak a betegutak. Mint mondta, ennek köszönhetően már pontosan tudják, az emberek milyen betegségcsoportokkal hova fordulnak ellátásért.

A Semmelweis-terv fontos elemeként kiemelte továbbá, hogy az egészségügyi dolgozók számára homogén csoportokra alkalmazott életpályamodell kialakítását tűzték ki célul.

Egy hatékonyabban működő intézményrendszer és az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) kialakításával a betegek jogainak védelme is kiemelt szerepet kap a jövő egészségügyében - közölte az államtitkár.

Réthelyi: A megmentés a legfontosabb

A legfőbb feladat az egészségügy megmentése - fogalmazott Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta: az egészségügyi ellátást ki kell emelni a kórházközpontú ellátásból, a járóbeteg és háziorvosi ellátásnak pedig sokkal nagyobb szerepet kell kapnia.

Emlékeztetett, az egészségügy megmentését célul kitűző Semmelweis vitairatot egy tavaly novemberi konferencián mutatták bel. Mint mondta, az alapgondolata megmaradt, de emellett rengeteget is változott annak köszönhetően, hogy számos szakértő kezébe került. Réthelyi Miklós azt mondta, az ez alapján készült anyag elsősorban a betegellátás átalakításáról szól, de az egészségvédelem ugyanúgy benne van.

Hangsúlyozta: az egészségügyben az erőket két irányban kell összeszedni az egyik a betegellátás, a másik - legalább ennyire fontos - az egészségvédelem. Utóbbi esetben pedig már az oktatásnak, a kulturális területnek és a sportnak is kiemelt szerepe van.