Õry Csaba szerint nem sok minden változik meg attól, hogy Ausztria és Németország is megnyitotta határait a magyar munkavállalók előtt. A fideszes európai parlamenti képviselő azt mondta: az eljárások egyszerűsödnek majd. A komolyabb munkaerőhiánnyal bajlódó osztrák és német cégek pedig kampányba kezdenek, hogy Magyarországon, vagy a hét éve csatlakozott új államokban találjanak olyanokat, akikre szükségük van.

Ez egy lejátszott történet volt már. A határait most megnyitó két ország az utolsó pillanatig fenntartotta a korlátozásokat, de már ők sem teljes körben. Mindenki számára nyilvánvaló ugyanis, hogy a mobilitás az európai unió egységesülő piacán plusz munkahelyeket hoz létre, és ez mindenkinek előnyös - fejtette ki a politikus.

A gond inkább a félelmekkel és a "kommunikációs deficittel" lehet, ugyanis akinek épp nincs munkája, annak nehéz megmagyarázni, hogy annak miért van, aki adott esetben messzebbről jön. Úgy tűnik, ezt a feladatot nehezebben oldják meg azok az országok, ahol nagyon nagy számú külföldről behozott munkaerőt alkalmaznak, mert a saját lakossághoz mérten a nagy a munkaerőhiány.

A kelet-német munkanélküliek például azt mondhatják, hogy a vendégdolgozók elveszik tőlük a munkát. Õry Csaba szerint azonban az összefüggés soha nem ilyen egyszerű. Miként elmondta: a munkaerőpiacon strukturális feszültség van: általában ahol hiányzik a munkaerő, ott nem találnak olyat, amilyenre szükségük van, és ez visszafogja a gazdaságot. Aki pedig szabad, annak nem találnak munkahelyet. A mobilitás ezért is a kulcsszó, hiszen ha az ember el tud menni oda, ahol szükség van a tudására, szakértelmére, akkor ez a probléma megoldódhatna - jelentette ki a képviselő.

Számos gond lehet azonban a mobilitással is: ott vannak a lakás és az utazás költségei, és a kérdés, hogy a megszerzett jogosítványok tovább vihetők-e az adott országba. ezeket mind mérlegelnie kell annak, aki úgy gondolja, hogy elindul a munkalehetőségért -  figyelmezetett végül Õry Csaba.

EU: ahány állam majd' annyi nyugdíjrendszer

A nyugdíjrendszerek jövőjéről már egy éve zajlik az egyeztetés az unióban. A következő menet szeptemberben kezdődik az illetékes bizottság által kibocsátandó Fehér Könyvvel, amely azt mondja, hogy muszáj lesz változtatni - mondta az EP-képvieslő.

Emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjrendszerek mindig is változtak, ezért ezen nincs mit csodálkozni. Amikor például Bismarck bevezette a kötelező állami nyugdíj gondolatát, akkor 67 éves volt a korosztály, amivel számoltak. A jóléti kapitalizmus rendszere ezt a korhatárt a második világháború után kezdte levinni, és most megint azzal kell számolni, hogy mire elég az, amit erre félre lehet tenni - fejtette ki.

Õry Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy sokféle vita zajlik, és számos érdekeltség is fennáll ebben az ügyben. Nyilván általában hasznos és fontos az öngondoskodást is beemelni ebbe a rendszerbe, ugyanakkor azoktól a módszerektől, amelyek nem váltak be, meg kell szabadulni. Ilyenek például a sok vitát kiváltó magyarországi "kvázi" magánpénztárak, amelyek valójában nem magán-nyugdíjpénztári rendszerben voltak, hiszen a kötelező befizetések egy elemét "gebinbe" adhatták és magánvállalkozások igazgathatták. Ez azt jelentette, hogy évi 360 milliárd forintot kellett felenni nemzetközi hitelből - fűzte hozzá.

A képviselő megjegyezte: most tehát nem az emberek pénzét vonta vissza az állam, hanem kijelentette, hogy nem hajlandó több hitelt fölvenni olyan kísérletre, amelynek a pozitívumai messze nincsenek arányban a költségeivel.

Azoktól az elemektől, amelyeknél úgy látszik, hogy több a ráfordítás és kevesebb a várható haszon, illetve biztonság, meg kell szabadulni, és arra kell koncentrálni, hogy a fönntartható elemeket megerősítsük - közölte Õry Csaba.

Erről tehát nagyon komoly szakmai viták zajlanak. És miután huszonhét tagállamnak tizenötféle nyugdíjrendszere van, nem csak az átjárhatóság kérdését kell megoldani, hanem azt a helyzetet is, hogy mindenki foggal-körömmel védi a saját rendszerét, hiszen abba fektetett be éveken át, és ezt nem szeretnék elveszíteni - összegezte a képviselő.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint!