Az illetékes parlamenti bizottság még csütörtök délután nyilvánosságra hozta az új alkotmány szabályozásának elveit. A javaslat nem váltotta ki a szélesebb nyilvánosság érdeklődését, és az ellenzék sem tiltakozott igazán hevesen ellene. Ami érthető is, hiszen nincsen benne különösebb újdonság: a létező alapjogok rövidített katalógusát tartalmazza, a fennálló államszervezet nem igazán jelentős átalakításával kiegészítve -  fejtette ki az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Tölgyessy Péter.

Váltás a szimbólumok szintjén

A politikai elemző szerint a kétharmados hatalom fölöttébb akarja az alkotmányozást. Nem csupán kommunikációjában beszél a nyugati tömegdemokráciákban gyakori módon valamilyen új kezdetről, hanem ténylegesen új rendszerváltást kíván. Új alkotmányával is deklarálni óhajtva a szakítást azzal a húsz évvel, amelynek maga is az egyik főszereplője volt. Egyelőre legfontosabb számára a szimbolikus váltás, értékrendjének hangzatos kinyilvánítása - mondta Tölgyessy.

Mindeközben seregnyi kérdésben valójában még nem döntött - folytatta az elemző. Meg egyébként is: nem időtálló normaként, hanem változó céljaihoz kötött eszközként használta eddigi kormányzása közben a jogszabályokat. Így az indoklásával együtt 173 oldalas médiaszabályozás után most az összesen 11 oldalas alkotmánykoncepció vitája következhet az Országgyűlésben. A tervezet tipikus mondata: "Az Alkotmány védi a sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való szabadságot, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza." Tehát az úgynevezett magalkotmány ötletével élve a Fidesz csupán kurta deklarációkat tenne az alaptörvénybe példásan jogállami eszmékről, mialatt az alkotmányos felhatalmazás alapján a valóságos szabályozást részletező kétharmados és normál törvények sokasága végezné el.

"A jó alkotmány rövid és homályos"

Tölgyessy Péter úgy felidézte: Autun egykori püspöke, Franciaország hat különböző rendszerének vezető diplomatája, a csípősen szellemes közéleti cinizmus utolérhetetlen alakja, Talleyrand mondta egykoron: "a jó alkotmány rövid és homályos". Hát az új magyar alaptörvény ilyennek készül: az előterjesztő szerint így a jogállam képzete is megmaradna, és közben a kétharmados hatalom is tehetné, amit jónak vél. Valahogy úgy, ahogy a sajtószabadság alkotmányos elvét próbálja szigorú korlátok közé vetni a részletes médiatörvény.
A kontinentális Európában százötven-kétszáz éve még sokan gondolták: az alkotmány nem igazi jogszabály, inkább ünnepi deklarációk halmaza, amelyre az emberek közvetlenül nem alapozhatják jogaikat. Ám az Egyesült Államok legfelső bírósága alkotmánybíráskodási gyakorlatával már a XIX. század elején elvileg közvetlenül hatályos joggá tette országa alkotmányát. Aztán a német nemzeti szocializmus rettenete, a demokratikusan megválasztott többség zsarnoksága után a bonni alaptörvény a kontinentális Európában is szilárdan a jogállamiság láncaira, az alkotmány és az alkotmánybíróság ellenőrzése alá helyezte a választásokon többséget kapott kormányzati akaratot is. A sikeres alkotmányok szabatos mondatokkal - a német alaptörvény például negyven oldalon - rögzítik az alapjogok és a hatalommegosztás lényegét. Az erőteljes alkotmánybíráskodás mellett általában további kétharmados törvények garanciájára már nincs is szükség - szögezte le az alkotmányjogász.

A fiatal plebejus tömegdemokráciák megváltásreményének megfelelően azonban a Fidesz nem akarja, hogy az alkotmány mondatai korlátozzák kormányzása jótéteményeit, ezért az igazán tartalmi normaalkotást valójában kivenné az alaptörvényből. Ám a végletesen elvontan megfogalmazott alkotmány minden korábbinál nagyobb teret hagyna az alkotmánybírósági jogértelmezésnek, és akár az alkotmánybírósági jogalkotásnak. Amit a Fidesz bizonyosan nagyon nem kívánhat. Az évszázados magyar alkotmányosság hagyományához kétségkívül az lenne a leginkább illő, ha veretesen megfogalmazott, időálló, részleteiben is akkurátusan kimunkált alaptörvényünk lenne, amely garanciarendszerének terjedelmében is igazodna az újabb sikeres európai alkotmányokhoz. De a mostani javaslat egyáltalán nem látszik ilyennek.

Állami jelképek katalógusa

Az elemző arra is rámutatott, hogy a tervezet döntő jelentőséget tulajdonít a fontosabb alapértékek alkotmányos manifesztálódásának. Többnyire a jobboldal hagyományos értékrendjét kívánja az alaptörvénybe emelni, azonban jelenlegi megfogalmazása nem eleve elfogadhatatlan a baloldali magyarok számára sem. A nagy nyugati nemzetek alkotmánya rendszerint egyetlen vagy alig néhány mondatnyi ünnepélyes bevezetéssel indul. A szorongó, létezésükben bizonytalan országok foglalkoznak sokat alaptörvényük elején viszontagságos történelmük hőstetteivel, nemzeti szimbólumaik, ünnepeik akkurátus felsorolásával. A Fidesz tervezete most a világ egyik legrészletezőbb katalógusát adná az állami jelképeknek.

Határozatlan jogfogalmak

A javaslat tartalmazza a jelenlegi alkotmányba foglalt valamennyi alapvető emberi jogot. Ám nyomban hozzáteszi: mások jó hírneve vagy alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében ezek a jogok korlátozhatók. Ezek a határozatlan jogfogalmak az ENSZ egyezségokmányok kategóriái, amelyek azért kerültek be a szövegükbe, hogy a brezsnyevi Szovjetunió is aláírhassa őket. Általuk szinte bármilyen megszorítás megokolható. 1989-ben a pártállam képviselői akarták ezeket mindenképpen beemelni az alaptörvénybe, és most újra itt kísértenek. A tervezet a sérthetetlen emberi élet védelmét a fogantatástól kezdve rendeli el, ami nem jelenti feltétlenül a teljes abortusztilalmat.

A koncepció elhagyja a mostani alaptörvény állam és egyház szétválasztásáról szóló rendelkezését. A hazai nagy egyházak ezt a szabályt érthetően kommunista elnyomásuk jelképének tartják. De ettől még tény: a közhatalom és az egyházak elkülönülése az Egyesült Államokban a nyugati világ legélőbb hitéletét hozta. A tervezet, mint megannyi más ügyben is, külön törvényre bízza a határon túl élő magyar állampolgárok választójogának eldöntését - emlékeztetett Tölgyessy Péter.Marad a parlamentáris kormányzás

Az elemző szerint a javaslat a baloldal félelmeivel szemben kitart az évszázados magyar parlamentáris kormányzás mellett. Nem kíván Orbán Viktornak elnöki köztársaságot alapítani. Már csak azért sem, mert ez felesleges kockázatot jelentene a kétharmados többség számára - fejtette ki Tölgyessy Péter. Hozzátette: a nemzetet megosztó jelölt ugyanis könnyebben veszíthet el személyek közt döntő nyílt kimenetelű elnökválasztást, mint a jobb- és baloldal egész erejét megmérő parlamenti voksolást. Ellenben a tapasztalatok szerint a kormányfő elnöki rendszer nélkül is közvetlen kapcsolatban állhat népével.

A Fidesz szilárdan kitart néhány korábbi javaslata mellett: megszűnik a konstruktív bizalmatlansági indítvány, a javaslat B változata szerint kivételes esetben a támogatottságát vesztett Országgyűlést feloszlathatja az államfő. Csakhogy a magyar választási rendszer mellett eddig is csekély volt a jelentősége a bizalmatlansági indítvány módjának: az eddigi hat választási ciklusban mindegyik kormánynak végig megvolt a parlamenti többsége.

A tervezet szerint a mostani egyötöd helyet eztán csupán a parlament egyharmada nyújthat be bizalmatlansági indítványt, így ebben a ciklusban az ellenzék még csak szimbolikusan sem vetheti fel a bizalmi kérdést. Az államfői feloszlatási jog kibővítése viszont már érdemi változás volna: az első és az utolsó előtti parlamenti ciklus Országgyűlését jó eséllyel idő előtt feloszlatta volna a köztársasági elnök, de mindegyik kormánynak, így az első Orbán-kabinetnek is akadtak népszerűtlen időszakai. Egy másik oldalhoz kötődő államfő mellett eztán melyik kormány merészel majd belevágni népszerűtlen reformokba? - tette fel a kérdést az alkotmányjogász.

A régi alkotmány bajaihoz is ragaszkodik a javaslat

A tervezet nem oldja fel a mostani alaptörvény ismert gondjait sem - mondta Tölgyessy Péter, aki rámutatott, hogy a negatív tapasztalatok után is marad a bíróságok felügyeletének korporatív rendszere. Az ügyészség elvileg minden korábbinál inkább önálló hatalmi tényező lesz. A gazdasági alkotmányosság, a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra sem kap igazán kemény alkotmányos garanciákat. A számvevőszék eztán sem lesz formálisan is önálló hatalmi intézmény. Marad a népszavazások vitatható szabályozása. Nincs rendelkezés az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről. Az Alkotmánybírósággal foglalkozó, módszeresen homályosan fogalmazott hét sorból nem derül ki, eztán mik lesznek az alkotmányellenesség tényleges jogkövetkezményei.

Az sem, hogy milyen körben marad meg az Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítő hatásköre. Az új alaptörvényt meglehetősen képtelenül, kivételt sem engedve, csak két egymást követő Országgyűlés módosíthatna kétharmados többséggel. A koncepció viszont csaknem minden harmadik mondatában felhatalmazást ad további törvényhozásra. Megalkotója láthatóan nem hisz a világos garanciák tömegével övezett modern nyugatos alkotmányosság értelmében. Helyette a népképviselet elvi szuverenitását, valójában azonban a kormánytöbbség keleties részletező jogalkotását, és az elvileg önálló hatalmi ágak tartós személyi függőségét akarja.

A Fidesz alaptörvénye

Hatályos alkotmányunk alapján történelmünkben először erőszak nélkül megszabadulhatott az ország nem kívánt kormányaitól, végre tartósan működhetett a parlamenti váltógazdaság. A '89-es alaptörvényt azonban nem igazolta az ország gazdasági sikere. Szabályait nem szerette, de mégis elfogadta a politizáló közvélemény csaknem egésze. Az újabb alkotmányozásból azonban máris kivonult az ellenzék összes pártja. Minden afelé tart, hogy az új alkotmány egyedül a Fidesz alaptörvénye lesz, amelyet a baloldal kifejezetten elutasít.

Az ország ellenzéki fele egyre biztosabban a Fidesz-Magyarország tagadására építi fel a maga identitását, ebben pedig mind lényegesebb lehet a nem ajándékul kapott, hanem a valóságosan kiharcolt alkotmányosság gondolata. A köztársaság újraalapításának alkotmánya országunk bajainak tényleges megoldása nélkül csak újabb és újabb rendszerváltoztató igényeket kelthet. Az új alaptörvény így nem a közvélemény megnyugvását, hanem inkább a minden közös értéken átlépő belső háborúság újabb fordulóit hozhatja - zárta elemzését Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.