A jövő év folyamán át kell tekinteni a nyugdíjrendszer mostani módosításainak eredményeit, azután lehet dönteni arról, hogyan folytatódjon a reform - mondta az InfoRádiónak a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Selmeczi Gabriella hozzátette: a kormány is támogatja az öngondoskodást, de azt csak önkéntes formában tudja elképzelni.

A kabinet igazságtalannak tartja az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvény rendelkezéseit; nem lehet arra kötelezni az embereket, hogy olyan rendszerbe lépjenek be, amely kockázati elemet tartalmaz, és amely tőzsdére vitte a pénzüket - hangsúlyozta a politikus.

A tőkefedezeti kockázati rendszerben működő magánnyugdíjpénztárakkal az is a gond, hogy nem lehet tudni, milyen szolgáltatást nyújtanak majd, ha a törvényben meghatározott időponttól, 2013-tól folyósítani kezdik a nyugdíjakat. Ezek a szervezetek jelenleg például úgy értelmezik a szabályokat, hogy nem feladatuk a rokkantsági és az özvegyi nyugdíj, vagy az árvaellátás fizetése - fejtegette Selmeczi Gabriella.

Hogyan adják vissza?

A politikus kijelentette: a kormány garantálja, hogy nem vesznek el azok az összegek, amelyeket az adóhivatal a következő 14 hónapban nem a magánnyugdíjpénztárakba, hanem az állami nyugdíjalapba utal. A jóváírás módján még dolgoznak, a részletszabályok kialakítására türelmet kér a kormány. Rosszabbul senki sem járhat, erre is garanciát vállal a kabinet - fűzte hozzá Selmeczi Gabriella.

A miniszterelnöki megbízott szerint számos módszer van a kiesett összeg jóváírására, ilyen lehet, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések után várható hozam helyett az inflációt vagy az értékpapírok hozamát veszik alapul, esetleg nyugdíjemelésként adják vissza azt az állampolgároknak.

Számtan

Selmeczi Gabriella emlékeztetett: az Országgyűlés hétfői döntése nyomán a pályakezdőknek nem lesz kötelező belépni a magánnyugdíjpénztárakba, azok pedig, akiknek az 1997-es nyugdíjtörvény alapján ezt meg kellett tenniük, visszatérhetnek az állami rendszerbe.

Azok számára, akik ez utóbbi csoportba tartoznak, és a számítások szerint rosszabbul jártak a magán-nyugdíjpénztári rendszerhez való csatlakozással, mintha maradtak volna az állami pillérben, az állam jóváírja a veszteségeiket. Úgy kezelik tehát őket, mintha ki sem léptek volna - magyarázta a politikus.

Azzal kapcsolatban, hogyan lehet kiszámolni, hogy ki melyik rendszerrel jár jobban, a miniszterelnöki megbízott azt mondta: "ezt egyénileg kell kikalkulálni, rá kell érezni". Megjegyezte: a visszalépés feltételeiről tájékoztatót küldenek majd az érintetteknek, amelyben számos, a döntést segítő információ is szerepel majd.

Nem a pénztárak elleni támadás

Nyugat-Európában sehol sem fordul elő, hogy az állami rendszerben kiszakítanak egy részt, az abba érkező pénzt pedig berakják egy olyan rendszerbe, amely ki van téve a piac kedvezőtlen hatásainak. Az állam ugyanakkor kellően erős ahhoz, hogy kivédje azokat - magyarázta Selmeczi Gabirella, aki szerint szó sincs arról, hogy támadást intéztek volna a magánnyugdíjpénztárak ellen.

Az állami rendszer azért is biztonságosabb, mert nagy a kockázatközösség - közölte a politikus, hozzátéve: akkor is az állam ad pénzt, ha egy magánnyugdíjpénztár tönkremegy, és a garanciaalapban felhalmozott összeg nem elég az ügyfelek kifizetésére.

A miniszterelnöki megbízott megjegyezte: ha egy önkéntes nyugdíjpénztár megy csődbe, az állam nem avatkozik be, annak biztonságát szabályozókon keresztül igyekszik garantálni.

Az Arénát teljes egészében ide kattintva hallgathatja meg.