Már a nyáron felálltak az új alaptörvényen dolgozó bizottságok, néhány hét múlva elkészül az első hivatalos szövegváltozat, és a miniszterelnök tervei szerint már jövő márciusra új alkotmánya lehet az országnak - mondta el az MR1 Kossuth Rádióban Tölgyessy Péter.

Az alkotmányjogász úgy fogalmazott: a választásokon még csak a jobb kormányzásra felhatalmazást kérő, de aztán a szavazófülkékben megvívott forradalomról beszélő, majd gazdasági szabadságharcot hirdető Fidesz mondanivalójának dinamikája szükségszerűen vezetett el az új alaptörvény igényéhez.

Hozzátette: Orbán Viktor minden úton-módon el kívánja különíteni kormányzását az elmúlt két évtized megannyi megpróbáltatást hozó világától. A minden téren deklarált új rendszerhez számára logikusan új alkotmány tartozik, szimbolikusan is kifejezve a szakítást a rendszerváltás zavaros korszakával. De lehetséges-e teljesen új rendszer Magyarországon? Kell-e egyáltalán tartalmilag új alkotmány hazánknak? - tette fel a kérdést a politikai elemző.

A provizórikusnak szánt megoldás vált tartóssá

Tölgyessy Péter szerint tudományos értelemben Magyarországon 1989 után kétségkívül megvalósult a társadalmi rendszerek váltása. Hazánk minden kiáltó baja ellenére a nyugati világ szövetségesi rendszerébe visszatért működő piacgazdaság és parlamentáris demokrácia. Történelmünkben először az állampolgárok tartós tapasztalata lehetett a politikai váltógazdaság gyakorlata: a választók akarata forradalom nélkül is leválthatja, ha úgy óhajtja, elzavarhatja a politika már nem kívánt hatalmasságait.

A hatályos alkotmány bevezetése ideiglenesnek deklarálja az alaptörvényt, de ennek akkoriban igencsak megvoltak az okai - jegyezte meg az elemző. Emlékeztetett arra, hogy a Kerekasztalban egyesült ellenzék eredetileg semmiképp sem kívánt alkotmányozni. A pártállam számára javasolt tárgyalásokon kizárólag a nyílt kimenetelű választások előfeltételeiről akart megegyezni, a hatalommegosztás intézményeiről még csak tárgyalni sem kívánt. Mindezek új alkotmányba foglalását a szabadon választott Ország¬gyűlés feladatának látta - fűzte hozzá.

A hatalommal zajlott tárgyalásokon '89 augusztusára egyértelművé vált: a megegyezést a pártállam legalább részleges alkotmányozáshoz, döntően az államfő intézményének felállításához köti - folytatta Tölgyessy. Az ellenzék azonban továbbra is ragaszkodott az alaptörvény ideiglenességének elvi rögzítéséhez, és változatlanul csupán a legszükségesebb változtatásokra hajlott - fejtette ki az alkotmányjogász.

A politikai verseny éleződése azonban az új népképviseletben már 1990 őszétől csaknem lehetetlenné tette a további kétharmados törvényalkotást. Ezzel elenyészett az új alaptörvény megalkotásának lehetősége, viszont tovább folytatódott a részleges módosítások gyakorlata. Mint történelmünkben már annyiszor: a provizórikusnak szánt megoldás vált tartóssá - emlékeztetett az elemző.

Tölgyessy Péter úgy vélte: a régi és az új rend közötti békés átnövés nem kedvezett az új kezdetet jelentő átfogó alkotmányozásnak. Alkotmányunk pontosan olyan, mint a magyar demokratikus átmenet: nem egy világos politikai fordulat révén előállt tiszta lapra íródott. Alaptörvényünk szövege a zajló folyón egymásra torlódó jégtáblákhoz hasonlatos.

A részletenként javítgatott alaptörvény szükségképpen olykor hézagos és ellentmondásos, technikai értelemben bizony tákolmány. Az 1989-90-es megoldások mégis világos értékrend alapján születtek. Az 1990 tavasza utáni alkotmánymódosítások inkább csak rontottak a törvényszöveg minőségén, az ország közállapotaihoz képest előreszaladó alaptörvényt számos ponton visszahúzta a Kádár-korszak tovább élő gyakorlata - fejtette ki a szakértő.

Az alapszerkezet kiállta az idő próbáját

Alkotmányunk alapszerkezete egyértelműen kiállta az idők próbáját - szögezte le Tölgyessy. Hozzátette: rendelkezései és intézményei végig alkotmányos keretek között tartották a mindinkább háborús észjárás által irányított hazai politikát.

Alaptörvényünk egyszerre biztosította a kormányzati stabilitást és a választók támogatását elveszítő parlamenti többség leválthatóságát. Alkotmányunk jobbára harmóniába hozza a kormányzati cselekvőképesség és az ellenőrzött hatalomgyakorlás egymásnak ellentmondó szempontjait.

Hangsúlyosan a nyugatos értékvilágnak megfelelően rögzíti az alapvető jogok rendszerét. Erőteljesen védi az állampolgárok emberi jogait, a vélemény és a sajtó szabadságát. A rettenetes huszadik század megannyi brutális tulajdonfosztása után messzemenően garantálja a tulajdon biztonságát és a piaci verseny szabadságát - fogalmazott az elemző.

A részvétel élménye nélkül nehéz szeretni

A jogaikban magukat sértve érző emberek szívesen hivatkoznak az alkotmányra, azonban a helyreállított parlamentarizmus alaptörvénye húsz év alatt sem emelkedett általánosan elfogadott patriotizmus alapjává - vélekedett a szakértő. Szerinte az emberek nálunk alig vettek cselekvően részt a demokratikus fordulatban, jó részüknek nincs karakteres rendszerváltás-élménye. A kevesek megegyezéseként megalkotott alkotmányt bajosan lehet szeretni. De a második világháborús vereség utáni német vagy japán demokrácia mögül kezdetben még jobban hiányzott a honpolgári elfogadás.

Csakhogy itt az eredmények, a középrétegek folyamatos szélesedését és gyarapodását hozó hallatlan gazdasági siker és a működő parlamentarizmus gyakorlata idővel messzemenően igazolta az eredetileg kívülről elrendelt fordulatot. Nálunk azonban sem az eredmény, sem a részvétel nem igazol - emlékeztetett Tölgyessy. A régi parlamentáris hagyomány csaknem nyom nélkül kikopott a köztudatból, viszont annál erősebben hatnak a kádári évtizedek szokásai. Hiányzik az elégséges törés a régi és az új társadalmi berendezkedés között. A rendszerváltás hazánk történetének alighanem a legnagyobb békebeli gazdasági visszaesésével járt együtt. Az új kapitalizmus két évtized elteltével sem a középrétegeket, hanem a kihívó gazdagságot és a túlságos szegénységet növelte.

A térség többi népéhez képest a Kádár-korszakban még magabízó magyar társadalom a kilencvenes évekre a földkerekség egyik legelégedetlenebb nemzete lett. A mindent átható elégedetlenség érzése szükségképpen az alkotmányra is vonatkozik. Pedig, ahogy a magyar labdarúgás bajai sem a futball nemzetközi szabályaiból származnak, úgy a hazai politika rettenetét is kevéssé magyarázzák az alaptörvény hiányosságai - jelentette ki.Plebejusdemokráciához igazított alkotmány?

Törgyessy Péter szerint  a szélesebb választóközönség számára 1989 legfőbb ígérete a csaknem mindenkit elérő gyors nyugatos felzárkózás volt, de az elmúlt húsz, de különösen az utolsó hat esztendő inkább kudarcot eredményezett. A sikertelenség érzete kikezdte az egyéni szabadságjogokra, a hatalommegosztásra, a jog uralmára és a piaci versenyre épített nyugatos modellbe vetett, kezdettől sem igazán erős állampolgári hitet.

Az elemző kifejtette: Orbán Viktor most kormányzásával a nyugatos megoldások antitézisét: a tényleges igazságosságot ígérő erős vezető akaratát kínálja. A Kádár-rendszer kisemberközpontú államszocializmusa után újra a közérdek közvetlen uralmát ígérő keleties plebejusdemokráciát ajánl. Nemcsak beszél, hanem minden elszánásával az emberek vágyainak megfelelően kívánja újraformálni a magyar gazdaságot és államot. Ideálja a közhatalom egyetlen, ellenpontok nélküli központi irányítása.

Kevéssé hisz a közvetett hatalomgyakorlás eszközeiben, a modern plurális társadalomban is szinte minden valóságos hatalmi erőforrást közvetlenül a maga kezében akar összefogni. A jogrendszert nem autonóm önmozgással bíró értékrendként tiszteli, hanem a hatalom akaratának eszközeként használja. Máris hét sietős alkotmánymódosítás változtatott az alaptörvény szövegén közvetlen napi politikai célok érdekében - jegyezte meg Tölgyessy Péter.

Visszakozni nem lehet, a döntés a miniszterelnöké

Jó néhány egyéni ötlet került eddig a nyilvánosság elé, mégis alig tudni valamit arról, mi lehet a végleges a tartalma az új alaptörvénynek  - folytatta az alkotmányjogász. Hozzátette: Sólyom László a héten javasolta, hogy szimbolikus céljai érdekében a kétharmados többség elégedjék meg az alkotmány preambulumának karakteres újrafogalmazásával, egyébként csak súlyos indokok esetén változtasson a bevált alaptörvényen.

Erősen kérdéses azonban - jegyezte meg Tölgyessy -, hogy az új rendszerváltást hirdető kétharmados többség megelégedhet-e ennyivel. Az alkotmányozás alapkérdések tömegének újbóli megvizsgálását és eldöntését jelenti. Kapjanak-e választójogot a határon túli magyarok? Ki legyen a végrehajtó hatalom feje? Maradjon-e az Alkotmánybíróság ereje? Jól működik-e a bírói önkormányzat rendszere? Mi legyen az ügyészséggel? Fennmaradjon-e a szabadságjogok kiterjedt rendszere? Mi történjen a szociális jogokkal? - sorolte az elemző.

 Az új Alkotmányt aligha lenne okos utóbb hetente módosítgatni, ezért legalább másfélszáz alapkérdés és úgy hatszáz ezektől függő részletkérdés vár tartós döntésre. Az eddig meglehetősen rögtönzésszerűen haladó Fidesz azonban nemigen látszik felkészültnek ilyen sok, évtizedekre szóló elhatározás néhány hónapon belüli meghozatalára - fűzte hozzá.

Szervezetek és magánszemélyek sokasága tett javaslatot különböző módosításokra, az egész alkotmányozási folyamat mégis olyan, mint a kívánsághangversenyek általában: a kérések elhangzanak, a döntés viszont a szerkesztőé. A legfontosabb ügyekben a végső elhatározás kétségkívül a miniszterelnöké lesz. A kétharmados többség máris bejelentette, ha szükséges szavazataival egyedül is vállalja az új alkotmányért a felelősségét. Ám mi marad így a baloldali ellenzéknek? A baloldal véleményformálói közül többen máris a jogállam felszámolásának látják a Fidesz-hatalom eddigi tevékenységét. A baloldali értelmiség az önkormányzati választási törvény módosítása óta vitatkozik a Fidesz-hatalom bojkottjáról, az Eötvös Károly Intézet egyenesen az alkotmányozástól való távolmaradásra szólította fel az egész közjogász szakmát.

A "hideg polgárháború" okos lezárása a jelenlegi alapszerkezet megtartása lehet

Visszakozni már senki sem tud: a kétharmados többség nem mondhat le a köztársaság újraalapításának, a hatalmi alapszerkezet akár lényeges megváltoztatásának gesztusairól - szögezte le az elemző. Úgy vélekedett, hogy a vereséget szenvedett baloldal viszont ezt aligha helyeselheti, hanem csak harca folytatásaként szólalhat meg a most következő vitákban. Így azonban az alkotmányozás bajosan teremthet a politikai közösség egésze által elfogadott alaptörvényt.

A szakértő szerint az új alkotmány inkább ismétlődő rendszerváltó igényeket kelthet. Ami nem veszélytelen játék. A francia forradalom olyannyira kilendítette a szerves fejlődésből országát, hogy az alkotmányjogászok máig vitatkoznak azon, hogy 14 vagy inkább 18 írott alkotmánya született-e azóta, ám annyi bizonyos: tartós konszolidációt majd kétszáz év után egyedül a mostani Ötödik Köztársaság adott. Az új alaptörvény megalkotása, és akár népszavazásos elfogadása önmagában nem teszi tartósan igazolttá Magyarország hatalmi intézményeit.

A demokrácia megteremtésében való állampolgári részvétel hazánkban olyannyira hiányzó élményét húsz esztendő elmúltával már nem lehet pótolni. A társadalom tényleges eredményessége nélkül nem lehet stabilizálni a hazai tömegdemokráciát. Most végre nálunk is konszolidációra és nyugodt munkára volna szükség. A hideg polgárháborús politika lezárásának kerete mégis a mindenkori ellenzéknek a hatalomváltás esélyét ígérő, az évszázados szabadságszerető magyar hagyományt feléleszteni törekvő jelenlegi alkotmányos alapszerkezet lehet - mondta el Tölgyessy Péter az MR1 Kossuth Rádióban.