A kormány eddigi lépéseinek hatása már érzékelhető, ez látszik abban is, hogy csütörtökön csaknem háromszoros túljegyzés mellett az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetettnél 10 milliárd forinttal több, összesen 60 milliárd forintnyi 3, 5 és 10 éves államkötvényt értékesített - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Államadósság Kezelő Zrt. vezérigazgatója.

Úgy tűnik, a külföldi befektetők visszatérnek a forintkötvény-piacra - hangsúlyozta Pleschinger Gyula, hozzátéve: a válság kitörésekor a külföldiek kezében lévő állampapír mennyiség egyharmadával csökkent pillanatok alatt, most úgy tűnik, ez kezd visszaépülni: a becslések szerint idén 2-300 milliárd forint körüli állománynövekedés várható.

Úgy tűnik, a piac elfogadta, hogy van egy erős és komoly támogatottsággal rendelkező kormány, amely meg tudja csinálni azt, amit akar. Elfogadták azt is, hogy a kormánynak van egy láthatóan egyértelmű cselekvési iránya, ami eltér a megszokottól és attól a forgatókönyvtől, amit válságidőszakban általában követni szoktak. Láthatóan azt is tudomásul vették, hogy olyan lépésekre kényszerül a kormány, amelyek a piaci szereplők szempontjából nem pozitívak - fogalmazott a vezérigazgató.

A nyugdíjpénztáraknak utalt havi 30 milliárd forint visszatartásáról azt mondta: a ki nem fizetett pénz mint vásárlóerő is eltűnik az állampapír-piacról. A nyugdíjpénztári eszközöknek nagyjából 40 százaléka került állampapír-befektetésre, vagyis ha 100 egység nyugdíjpénztári befizetést visszatartanak és annyival csökken a hiány, akkor az 40 egységnyi finanszírozási csökkenést eredményez, vagyis 60 egység megtakarítás jelentkezik a kormányzat szintjén.

Akkor jó, ha ezt a megtakarítást gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, a reformok előkészítésére fordítják - hangsúlyozta Pleschinger Gyula.

Ha úgy kell a finanszírozást biztosítani, hogy a válságadókkal és az elvonásokkal változatlan marad a hiánycél, akkor körül kell nézni, hogy a kieső nyugdíjpénztári finanszírozás helyére hol található más finanszírozás - fogalmazott.

Mikor lesz euró?

Magyarország egy kicsi, nyitott gazdaság, és önálló devizával nagy veszélynek van kitéve, az euró bevezetése védelmet jelentene - hangsúlyozta a vezérigazgató, aki hozzátette: a prognózisok szerint 2014-15 körül van reális esély arra, hogy Magyarország az eurózóna tagjává váljon, de előtte mindenképpen meg kell próbálni elérni egy olyan szintet, amelynél kisebb az átváltási árfolyamkockázat.

Ha nagy árfolyammozgások idén már nem lesznek, akkor elindulhat az adósságállomány GDP-hez mért arányának a csökkenése, és elindulunk egy olyan pályán, ami elvezethet az euróhoz - mondta Pleschinger Gyula.