A forint rohamos esése után az új kormány nem tehetett mást, mint szombaton bejelentette: tartja magát elődje hiánycéljához. Néhány napra úgy tűnt, már a rajtnál megtörik az új hatalom lendülete, Orbán Viktor azonban huszárosan kivágta magát az indulását megingatni látszó helyzetből - mondta Törgyessy Péter a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában.

Hozzátette: alighanem évek óta nem beszélt olyan meggyőző erővel, mint 29 pontja előadásakor. Ismét bebizonyosodott: a nehéz helyzetek inspirálják leginkább. A forint kezdi visszanyerni régi erejét, a piaci elemzők pedig általában jó iránynak vélik a kormány javaslatait.

Kapituláció helyett offenzív kitörés

Az elemző szerint a miniszterelnök kényszerűen tudomásul vette, hogy a hátrahagyott csontvázakra hivatkozó stratégia összeomlott, ám nem kapitulált, hanem régi axiómái megőrzésével, offenzív módon kitört beszorított helyzetéből. Eleget tett a pénzpiacok legfontosabb elvárásainak, de közben gondosan ügyelt arra, hogy kimutassa a külső elvárások elleni lázadás gesztusait is.

Olyan programpontokkal állt elő, amelyben a választók és a külföldi elemzők is megtalálják a nekik tetsző részeket. A pénzpiacok pofonja után sem helyezett egyik szélesebb szavazói csoportra sem súlyosabb terheket. A piacpárti külföld megkapta a flat tax (egykulcsos adó) ígéretét, a hazai kisember pedig az energiaár befagyasztását, a vezetői jövedelmek és végkielégítések radikális megkurtítását.

A piacról élők hallhattak a közszféra és bürokrácia további visszavágásáról, a vidéki férfilakosság meg elnyerte a pálinkafőzés szabadságát. Durva tehernövekedést inkább csak a bankok kapnak majd a nyakukba. Különben majdnem mindenkinek jutott valamilyen gesztus, valamilyen népbarát ötlet, miközben a kormányfő ki sem ejtette száján beszorított helyzetének jelképét, az elődje által rögzített hiánypályát - fogalmazott Tölgyessy Péter.

Érdemi adócsökkentés 2011-től

Az új kormány által a korábban jelzettnél végül messze kisebb, most hozzávetőleg 230 milliárd forintosnak mondott idei többlethiány finanszírozása a javaslatokkal lényegében megoldódott. Az érdemi adócsökkentés terve viszont a következő esztendőre tolódott.

Az egykulcsos jövedelemadó közvetlen nyertesei a magasabb jövedelműek lesznek: a felső adókulcs eltörlése az adóstatisztikák szerint csak az adózók legfelső tíz százalékát érintheti. A kormány azt ígéri, két év alatt úgy szünteti meg az adójóváírás intézményét, hogy senkinek se csökkenjen a nettó bére. Ezzel együtt is jövedelmet csoportosít át, ha nem is a legszegényebbektől, hanem az alsó középrétegektől, a közalkalmazottaktól a vállalkozói szférához.

Nem csoda, ha a társadalmi igazságosság nevében a baloldal általában hevesen ellenzi az egykulcsos adót. A legfejlettebb uniós országokban a legmagasabb szja-kulcs általában negyven százalék körüli, olykor afeletti. Az egykulcsos adó a gyorsabb növekedésben reménykedő feltörekvő országok - Szlovákia, Észtország - szokásos eszköze.

Nálunk csak akkor lehet elfogadható, ha a legszigorúbb, akár büntetőjogi szankciók érik az immár igazán alacsony, 16 százalékos személyi jövedelemadót elcsaló személyeket. Ami pedig az úgynevezett banki különadót illeti: az igazságosabb teherviselést keresve a világban sokfelé beszélnek mostanában a pénzügyi szektor keményebb megadóztatásáról.

Csakhogy a hazánkban hirtelenjében tizennégyszeresére emelni kívánt közvetlen banki közteher tovább szűkítheti a vállalati szféra hitelezését. Ezzel pont azoktól vonna el célzottan forrást, akik aktívak a piacon, ez pedig biztosan nem javítja növekedési kilátásainkat - véli az elemző.

Nem neoliberális fordulat

Az akcióterv ismét megmutatta: Orbán Viktor az alulról jövő, de minden úton-módon felemelkedni akaró hazai középrétegek szemével nézi a világot. A magáéhoz hasonló, sokgyerekes családoktól reméli az ország sikerét.

Úgy véli, azok kapjanak leginkább segítséget az államtól, akik maguk is igyekeznek felfelé. A változatlanul az erős, beavatkozó állam cselekvésében bízó kormányfő számára puszta eszköz az egykulcsos adó a feltörekvő csoportok támogatására. Magatartásában szó sincs neoliberális, piaci fordulatról.

Preferenciái, társadalomképe lényegileg más, mint az inkább a külföld elvárásaira és a nyugdíjasokra figyelő szocialistáké volt. Amíg az MSZP-SZDSZ kormányok a magyar piacgazdaság 1968 majd 1989 után kialakult erőviszonyainak védelmezőjeként politizáltak, addig a Fidesz már jó ideje az új fel¬törekvők, a nemzeti középosztály térhódítása érdekében lép fel.

A pénzpiacok most megmutatták az erejüket, ám Orbán Viktor a számára legfontosabb dolgokból nem engedett. Láthatóan továbbra is keresi az új közgazdasági doktrínát, amely szerinte növekedés- és nem pénzközpontú - mondta Tölgyessy Péter.Új közgazdasági doktrína?

Tölgyess emlékezetett arra, hogy a Fidesz az elmúlt nyolc esztendőben minden megszorító lépést hevesen ellenzett, Orbán Viktor pedig nem kis részben a régi reformközgazdász látásmód tagadásával nyerte meg a választásokat. A baloldali véleményformálók ma is úgy vélik, választási érdekből hazudott, és most eljött őszödi beszédének ideje. Szerintük ugyanis hazánkban nem lehetséges más gazdaságpolitika, mint az övéké.

Csakhogy Orbán Viktor tökéletesen érti, hogy a magyarok túlnyomó része már nem hisz a reformközgazdász gyógymód hatásosságában. A nagy olajválság, a hetvenes évek dereka óta sorban következtek a költségvetési kiigazítások és piacosító reformok, de az ország máig nem érkezett el a kiegyensúlyozott jóléti társadalom általánosan vágyott céljához.

A szocialisták és szabad demokraták nyolc évével a sok évtizedes reformer világlátás is kudarcot vallott. A régi közgazdasági tankönyveket olykor már kidobni javasló Fidesz a reformközgazdász irány antitézisét keresi.

Ám a történtekből láthatóan, ha ez túlszalad a lehetőségeken, a világgazdaság keményen visszavág. De amennyiben az új hatalom nem akar a baloldal sorsára jutni, nem térhet vissza a régi reformközgazdász döntéshozatali algoritmushoz sem, hanem a reformok és a konszolidáció új megoldásait kell megtalálnia, lényegében menetközben.

A létező magyar kapitalizmus bizonyosan korrekciókra szorul, de semmilyen új közgazdasági doktrína nem szakíthatja ki az országot a világkapitalizmus rendjéből. Az ez elleni ágálás helyett inkább a társadalmi kultúránkhoz okosan hozzá igazított új magyar modell szintézisére lenne szükségünk.

Újfajta médiaszabályozás

A héten a Fidesz képviselői benyújtották az Országgyűlésnek az új médiaszabályozás alapjait, amely lényegesen leegyszerűsítené a korábban hatalmasra duzzasztott médiakuratóriumok rendszerét, kibővítené a tényfeltáró újságírás törvényes mozgásterét, de a korábbinál szorosabb politikai felügyelet alá helyezné a közszolgálati televíziózást és rádiózást, és az egész sajtóban ismét bevezetni javasolja a válaszadás jogát.

Bizonyos, hogy a pártokat alkura kötelező médiamodell nálunk teljesen megbukott: rendszeresen döntésképtelenséget, első számú vezető nélkül maradó intézményeket, talán egyetlen eset kivételével jellegtelen vezetők megbízatását, a televíziós műsorkészítés világos felelősségvállalás nélküli kormánypárti befolyásolását eredményezte.

Most mégis ennek a lehetőségeit tenné még teljesebbé a Fidesz-javaslat. Ennél alighanem jobb lenne a BBC-modellhez történő visszatérés, ahol az intézményvezető kinevezése a miniszterelnök felelőssége, ám a kinevezés után már nincsenek a kormánynak a közvetlen beavatkozásra eszközei.

Ebben a megoldásban egyértelműek a felelősségi viszonyok: a kormányfő kiválasztottja vélhetőleg tábora legjobbjai közül kerülne ki, aki szakmai hírnevét erősítve igyekezne a lehető legtöbb embert elérő műsorpolitikát folytatni - hangooztatta az elemző.

A partraszállás sikerült

Hétről-hétre egyre világosabban látszik a Fidesz kormányzati credója. Az új hatalom a feltörekvő új középrétegek igényeinek megfelelően kirobbanó önbizalommal használja a közhatalom eszközeit. Egyelőre inkább a szimbolikus ügyek forradalma, a hatalom teljes kézbevétele folyik.

A nagy ugrás elmaradt: már biztosan nem lesz a roosevelti első száz nap törvényeihez fogható nagyszabású társadalom-átalakító javaslatsor. A Fidesz partraszállása azonban, minden baloldali várakozás ellenére, a gyenge ellenzék miatt is, befejeződött. A vágyottnál sokkal szűkösebb költségvetési korlátok közt ugyan, de a jobboldal folytathatja előrenyomulását.

Mai tudásunk szerint, minden megingás ellenére Orbán Viktor kormánya nem jut őszre az Antall- vagy a második Gyurcsány-kabinet sorsára. Ám a szlovák választási eredményekből is látszik, hogy a szimbolikus nemzetpolitizálásnak egymagában milyen korlátozott a hatóköre. Az esély most Orbán Viktoré. A mostani 29 pont azonban nem lendíti lényegileg más pályára a magyar gazdaságot. Változatlanul nem tudni, a szélesebb választói csoportok áldozathozatala nélkül, miként lehetséges a kilábalás - fejtette ki Tölgyessy Péter.