eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Martonyi: Az autonómia valamilyen formájára van szüksége a határon túli magyarságnak

A határon túli magyaroknak az állandó letelepedés feltétele nélkül meg kell adni a magyar állampolgárságot, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kínai-magyar kulturális kapcsolatokra - közölte Martonyi János, akiről Orbán Viktor az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy leendő kormányában a külügyeket irányítja majd. A politikus erősebb közép-európai politikát és határozott nemzetpolitikát szorgalmazott.

A közösségi jogok elismerésére, vagyis az autonómia valamilyen formájára van szükség ahhoz, hogy a szomszédos országok magyar közösségei megmaradhassanak, és megőrizhessék magyarságukat, nyelvüket - mondta az InfoRádiónak Martonyi János, akiről Orbán Viktor azt nyilatkozta, leendő kormányában a külügyi tárcát kapja majd. Kiemelte: a határon túli magyaroknak az állandó letelepedés feltétele nélkül meg kell adni a magyar állampolgárságot.

A nemzetpolitika kapcsán a volt külügyminiszter úgy fogalmazott, érthetően és világosan kell beszélnünk. "Ha van valami gondunk, akkor késedelem nélkül kell beszélnünk, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a nemzetpolitika kérdéseiben a meghatározó szerep mindig azt a közösséget illeti, amelyiket egy adott intézkedés, vagy helyzet közvetlenül érint. Magyarországnak mindig az a feladata, hogy ezt a közösséget a lehető legnagyobb mértékben segítse, megtegye azt, amit meg tud tenni. Amikor lehetőség volt, vagy lehetőség lesz arra, hogy állandó letelepedés követelménye nélkül adjunk a határon túli magyaroknak magyar állampolgárságot, akkor ezt meg kellett volna, illetve meg kell tenni. Mert ezzel tudunk segíteni" - hangsúlyozta a korábbi külügyminiszter a Látleletek 2010 tavaszán című konferencián.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kínai-magyar kulturális kapcsolatokra, és a gazdaságpolitikának is jobban kell nyitnia kelet felé - vélekedett.

A Fidesz programja majdnem teljesen megegyezik az Európai Bizottság által új európai gazdasági stratégiaként kidolgozott Európa 2020 elnevezésű programmal - mondta el a volt tárcavezető.

Martonyi János szerint ha Magyarország mélyebb és erőteljesebb európai integrációt tud elősegíteni, az az ország érdekérvényesítő tevékenységét is erősíti, hiszen a magyaroknak szükségük van a közös mezőgazdasági-, energia-, valamint kül- és biztonságpolitikára.

A volt tárcavezető kiemelte: emellett szükség van egy sokkal erőteljesebb, markánsabb, határozottabb közép-európai politikára. Ebbe Martonyi János szerint beletartozik egy korrekt, világos szomszédpolitika is.

A közép-európai együttműködésnek egyik funkciója, hogy az elkerülhetetlen vitáinkat és feszültségeinket egy szélesebb együttműködési keretben is tudjuk kezelni, mert vitáink lesznek, az teljesen egyértelmű, hogy nagyon sok kérdést másképp látunk, ugyanakkor az is világos, hogy van egy olyan közép-európai érdek, ami az együttműködés mellett szól, és a kettőt valahogy össze kell egyeztetni - fejtette ki.

Martonyi János arról is beszélt, hogy Európa bajban van, a nagy intézményi reform ugyanis, amelyen az unió 15 évet dolgozott, nem hozta meg a várt eredményeket. Mint mondta: hiányzik az egyeztetett, koordinált gazdaságpolitika is amit ki kell alakítani.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa és Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×