Erre a megállapításra a lap Kertész Imre születésnapi interjújának meglehetősen sajátos kommentálásával jutott, miután tendenciózusan értelmezte a Nobel-díjas író "keserű szavait" - hívta fel a figyelmet.

Megint jönnek azok, akik megfogalmazhatják, hogy ki a jó magyar, ki a nemzet része - jelentette ki a politikus, utalva arra, hogy mindez nem sokkal az után történik, hogy nem a "kedvenc" napilapban, hanem a "kedvenc" hetilapban a nemzetietlen könyvek megcsonkítására buzdítottak.

Gusztos azt is felidézte, hogy az általa elítélt cikkben megszólalt a Magyar Írószövetség titkára is, aki szerint Magyarországon elhanyagolható az antiszemitizmus jelentősége, de ehhez rögtön hozzátette: ő viszont inkább arra emlékszik, hogy a jobboldalon annak idején, a Nobel-díj Kertész Imrének ítélésekor sokan "Imre Kertészt" emlegettek.

"Az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. Szélsőjobboldaliak és antiszemiták váltak hangadóvá" - jelentette ki Budapestről a Die Welt című lapnak adott, az újság hétvégi számában megjelent interjújában Kertész Imre.

Az MTI híre felhívja a figyelmet, hogy a német konzervatív napilap abból az alkalomból kérdezte az irodalmi Nobel-díjas magyar írót, hogy Kertész Imre november 9-én - a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján - tölti be 80. életévét.

Az újság a többi között arról faggatta a német fővárosban élő írót, hogy berlininek vagy budapestinek érzi magát. Kertész kijelentette: "Nagyvárosi ember vagyok, és mindig az is voltam. Egy nagyvárosi ember nem budapestinek vallja magát. A város ugyanis teljes mértékben balkanizálódott. Egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik" - olvasható az MTI hírében.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi nyűgözi le őt annyira Berlinben, Kertész két dolgot emelt ki. Berlin a világ zenei központja - jelentette ki, hangoztatva: ez az egyik döntő oka annak, hogy immár nyolc éve Berlinben él. "Mikor még Budapesten laktam, kis tranzisztoros rádiómmal mindig a fürdőszobába kellett mennem, amikor zenét akartam hallgatni, ugyanis csak ott volt jó a vétel."

Másik okként az író a német főváros békés, urbánus légkörét említette. "Az emberek barátságosak egymás iránt, barátságosak irántam, az első pillanattól ezt éltem meg, és ez a mai napig így maradt" - fogalmazott.

A Die Welt újságírója, Tilman Krause feltette a kérdést, hogy Budapest mindezzel nem tud lépést tartani? Az újságíró arra emlékeztetett, hogy amikor tíz évvel ezelőtt Kertész megmutatta neki a várost, az színesnek és boldognak is tűnt.

Az író szerint ezt a benyomást Krause csak turistaként szerezte Budapesten. "Ez azonban csak a látszat volt" - tette hozzá Kertész, utalva arra, hogy éppen most töltött tíz napot Budapesten.

"Az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. Szélsőjobboldaliak és antiszemiták váltak hangadóvá. A magyarok régi káros szenvedélyei - a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam - jobban jellemzők, mint valaha. Magyarország a háborúban, Magyarország és a fasizmus, Magyarország és a szocializmus: semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek" - jelentette ki.

A Die Welt újságírója emlékeztette Kertészt arra, hogy Budapesten született, ott töltötte gyermekkorát, és a buchenwaldi koncentrációs táborból való kiszabadulása után is oda tért vissza. "Nincs az Ön, az irodalom terén rendkívül gazdag országában semmi olyan, amihez kötődne?" - kérdezte az írót.

"Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne minősítsen engem magyarnak" - jelentette ki válaszában Kertész. "Elég, hogy az Ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik.