A nyugdíjasok költéseinek áttekintéséhez érdemes a fogyasztói kosarukat alapul venni, a szakemberek ugyanis ezt használják például a létminimum meghatározásához, de az évenkénti nyugdíjemelés összegének kiszámításához is.

Hogy néz ki a fogyasztói kosár?

A fogyasztói árak átlagos emelkedésének kiszámításához a statisztikusok azt tekintik át, hogy az emberek

milyen termékeket és azokból mennyit vásárolnak. Így áll össze a fogyasztói kosár, amelyről meghatározható: mennyivel fizetünk többet jelenleg, mint például egy hónappal vagy egy évvel ezelőtt.

Ha az ember átböngészi a 900 cikket tartalmazó listát, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal szakértői állítottak össze, és amely időről időre, a fogyasztói szokásokkal együtt változik, akkor úgy érzi, szinte minden benne van, ami kapható, hiszen a sorban megtalálható az őzcomb, a gyulai, soproni vagy csabai szárazkolbász, a tengeri halfilé, a negyedkilós félzsíros tehéntúró, a pucolt dió, de olyan tételek is, mint az óvodai étkeztetés, a hamburger, a cappuccino, a férfiöltöny, a női farmernadrág, a bébi napozó, a szilárd tüzelésű kályha, a Suzuki Splash, az MP4 lejátszó, a vezetékes gáz, a gipsz stukkó, a kézzel készített perzsaszőnyeg és az üveg vizespohár. Természetesen ez nincs így, és a kulcs nem is a termékek szerepeltetésén vagy nem szerepeltetésén van, hanem azon, hogy az egyes cikkek milyen arányt képviselnek a kosár összeállításakor.

Az egész társadalomra vonatkozó és a nyugdíjas fogyasztói kosár éppen ebben különbözik egymástól. A nyugdíjasok ugyanis jövedelmükből nagyobb arányban költenek élelmiszerekre, mint a társadalom egésze, ők nyugdíjuk több mint 30 százalékát fordítják erre, míg egy átlagos ember a 23 százalékát.

Háztartási energiára a bevételük 16 százalékát fordítják, szemben a 9 százalékos felnőtt átlaggal, a kategóriában egyéb cikkekként és szolgáltatásként szerepeltetett kiadásokra pedig jövedelmük 41 százalékát - ide tartoznak az egészségügyi kiadások, a gyógyszerek. Csak ez utóbbira jövedelmük 6,4

százalékát költik az idősek. Természetesen a statisztikusok a nyugdíjas fogyasztói kosárba nem építenek bele olyan tételeket, mint az óvodai étkeztetés, a gyermekruhák, a tankönyvek és az iskolaszerek vagy a saját tulajdonú lakások, illetve az oktatási szolgáltatások.

A táblázatból is látszik, hogy az időseket jövedelmüket elsősorban élelmiszerekre, a háztartási energiára és gyógyszerekre költik, épp ezért ezen termékek árának emelkedése sokkal inkább sújtja őket, mint a társadalom többi részét. Épp ezért például 2007-ben, amikor az éves átlagos fogyasztóiár-növekedés 8 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árak emelkedése 10,7 százalék.

Mennyit költ egy nyugdíjas? A létminimum 63 ezer forint

A statisztikai hivatalnak a háztartások kalkulált kiadásairól és a létminimumról csak 2007-es adatai vannak, akkor egy egyedülálló felnőttre 66 271 forintban, míg egy szintén egyedülálló nyugdíjasra számítva 59 644 forintban határozták meg a létminimumot. Ha csak a 2008-as inflációval növeljük meg ezeket az összegeket, azaz 6,1 százalékkal, akkor 70 313 forintot, a nyugdíjasokra vonatkozóan pedig 63 282 forintot kapunk.

A létminimum számításának alapjául elsősorban az élelmiszer-fogyasztás költségeit veszik alapul a szakemberek, úgy, hogy a fogyasztás fedezze az egészségügyileg indokolt szükségleteket. Ez alapján 2007-ben átlagosan 15 503 forintból oldhatta meg havi étkezését, ennek inflációval növelt értéke tehát 2008-ban 16 448 forint. Az élelmiszereken túl a létminimum összegét befolyásolja még a társadalom tagjainak összes személyes kiadásainak havi átlagos értéke, amely igen szerteágazó, ezért a fogyasztás változatossága miatt már a statisztikusok sem tudnak konszenzusra jutni.

Lakásfenntartás

Arról is csak 2007-es adatunk van, hogy a háztartások átlagosan mennyit költenek lakásfenntartásra. Az akkori éves kiadás 148 600 forint volt, azaz havonta 12 383 forint. Igaz, az idősek jellemzően kisebb lakásban élnek, mint a társadalmi átlag, de az is igaz, hogy körükben sokkal több az egyedülálló, akikre nagyobb teher járul.

Az összeget nem érdemes a tavalyi inflációval növelve meghatározni, hiszen a rezsiköltségek az elmúlt években jóval az infláció felett emelkedtek. A statisztikai adatokból ugyanis kiderül, hogy 2000 és 2007 között több mint duplájára emelkedett a lakosság vízre, villamos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagra fordított kiadása.

A lakásfenntartási kiadások több mint 60 százalékát az energiaköltségek teszik ki, ezek a teljes kiadások 13 százalékát adják.

Mire elég 60 ezer forint?

Mire elég egy átlagos nyugdíj, ami tavaly év végén 76 ezer forint volt? És mire futja annak a majd' 700 ezer nyugdíjasnak vagy nyugdíjszerű ellátásból élőnek, aki kevesebb, mint 60 ezer forintot kap egy hónapban?

Élelmiszerre valószínűleg igen, hiszen ha valóban jövedelmük 30 százalékát költik erre az idősek, akkor az a 60 ezres jövedelműek esetében is 18 ezer forintot tesz ki. Az össze 16 százaléknyi aránya, azaz a háztartási energiára, tehát fűtésre, villanyra, vízmelegítésre és főzésre fordított része ennek 9 600 forintot tesz ki, itt tehát már megkérdőjelezhető, hogy megvalósítható-e mindez ennyiből.

Gyógyszerre az arányok tartása mellett 3 840 forintot fordíthat egy kisnyugdíjas, míg ruházkodásra havi 1 740 forintot.