Infostart.hu
eur:
354.58
usd:
305.02
bux:
131829.83
2026. május 27. szerda Hella

Demszky: a kommunista és a fasiszta rendszerek működése hasonló

Történelmi bűnténynek nevezte Demszky Gábor a Lengyelországot 1939-ben megszálló orosz csapatok által elkövetett katyni mészárlást, olyan bűnnek, ami a totalitárius diktatúrák egyik jelképének számít. A főpolgármester párhuzamot vont Katyn és Auschwitz között, mivel fontosnak tartja, hogy a magyarok is tudják, a két rendszer hasonlóképpen működött.

Történelmi bűnténynek nevezte Demszky Gábor pénteken a Lengyelországot 1939-ben megszálló orosz csapatok által elkövetett katyni mészárlást, olyan bűnnek, ami a totalitárius diktatúrák egyik jelképének számít.

Budapest főpolgármestere erről az Andrzej Przewoznikkal, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Õrző Tanács miniszteri rangú főtitkárával folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón beszélt.

Mint hangsúlyozta, számára ez ugyanolyan fontos, mint Auschwitz, hiszen mindkettő a totalitárius rendszerek örök mementója, emlékhelye.

"Fontosnak tartom azt, hogy a budapestiek, a magyarok emlékezetébe is mélyen bevéssük azt, hogy a két rendszer hasonlóképpen működött" - magyarázta el, miért vont párhuzamot Katyn és Auschwitz között.

A kommunista és a fasiszta rendszerek természetéről szólva megjegyezte: számos hasonló vonásuk közé tartozott az embereknek a szabadságuktól megfosztása. Ennek az önkényuralomnak a legszélsőségesebb formája az, amikor az egyik hatalomnak a vezetői egy egész népcsoport, a lengyelek likvidálását, teljes kiirtását rendelték el - emelte ki.

A katyni mártírok kivégzésének budapesti emlékműve az orosz csapatok által elkövetett mészárlás 70. évfordulójára készül el Budapesten, a Katyni mártírok parkjában. A 22 ezer lengyel katona és hivatalnok mártíriumát megörökítő, 2010 áprilisában átadandó emlékmű sokkal monumentálisabb lesz, mint ahogy eredetileg tervezték: a főpolgármester közlése szerint ugyanis a fővárosi önkormányzat 30 millió forintos keretét százezer euróval bővítette ki a lengyel állam.

Az Andrzej Przewoznikkal folytatott megbeszélését követő tájékoztatón a főpolgármester azt is bejelentette, hogy ősszel nagyszabású kiállítást rendeznek Budapesten a katyni mészárlásról. Ezen az elmúlt években világszerte összegyűjtött új dokumentumok, valamint fotók is láthatók lesznek.

Demszky Gábor emlékeztetett arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés márciusban egyhangúlag döntött egy olyan emlékhely kialakításáról, amely "a történelmi gaztettek és hazugságok" következményeire figyelmezteti az utókort.

A főpolgármester felidézte, hogy 1939-ben az oroszok benyomultak a jórészt német megszállás alatt lévő Lengyelországba. Az elfogott katonatiszteket, a lengyel értelmiség elitjét pedig Sztálin utasítására lemészárolták. A népirtást a németekre kenték, s ezt sokáig el is hitte a világ. A katyni mészárlást 1990-ig homály fedte a szovjet blokkban, ahol csupán a lengyel és magyar szamizdat iorodalom lebbentette fel a titokról a fátylat.

Demszky Gábor elmondta, hogy 1985-ben ő maga szamizdatként már közzétette egy lengyel professzornak a Katynról szóló tényfeltáró könyvét. Azzal, hogy 1990-ben Gorbacsov elnök elismerte a szovjetek felelősségét, új korszak kezdődhetett a kutatásban. Ennek során kiderült az is, hogy az oroszok Korompay Emánuel személyében egy magyar származású lengyel katonatisztet is kivégeztek Katynban - idézte fel.

Andrzej Przewoznik az évszázados lengyel-magyar barátság fontos, szimbolikus gesztusának nevezte azt, hogy hazáján kívül először Budapesten állítanak emlékművet a katyni mészárlás áldozatainak. Rámutatott, hogy a lengyelek számára nagyon fájdalmas, hogy a szovjetek tömeggyilkosságot követtek el hazájuk értelmiségén.

Az őszi budapesti, Katyn emlékét idéző kiállítás kapcsán megemlítette, hogy a tragédia magyar vonatkozásaként bemutatják azt az Orsós Ferenc professzort, aki 1943-ban részt vett a tömegsírok vizsgálatában. Kérdésre megjegyezte, hogy a híresztelésekkel ellentétben nem készült oktatófilm a tömegmészárlásról. Azoknak, akik ugyanis elvégezték ezt a mészárlást, nem volt semmi szükségük oktatófilmre, hiszen volt köztük olyan is, aki egymaga több ezer lengyel katonatisztet lőtt főbe - mondta.

A Fővárosi Közgyűlés március végén az ülésteremben lévő képviselők támogató szavazatával fogadta el azt a fideszes javaslatot, hogy Budapesten emléket állítsanak a katyni mártíroknak.

A közgyűlés a III. kerület által javasolt helyszínt, az Árpád Gimnázium melletti területet a Katyni mártírok parkjává nyilvánította. Egyidejűleg Demszky Gábor javaslatára határoztak arról is, hogy a parkban emlékművet állítanak.

Címlapról ajánljuk
Miért éppen a Puskás Aréna?

Miért éppen a Puskás Aréna?

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a korábbiakban felvázolta, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, sőt azt is, kik voltak a sorozat legsiekresebb magyar játékosai, edzői. Ezúttal arról lesz szó, miért éppen Budapest, miért éppn a Puskás Aréna?
Esik az olaj és az arany is - Mutatjuk, mi mozgatja ma a tőzsdéket

Esik az olaj és az arany is - Mutatjuk, mi mozgatja ma a tőzsdéket

Az iráni helyzetre figyelnek ma is a befektetők, reggel a japán és a dél-koreai tőzsde új történelmi csúcsra ment, de nem volt egyértelműen pozitív a kép, a kínai és a hongkongi tőzsdén ugyanis eközben elromlott a hangulat. Az európai indexek emelkedéssel kezdtek, majd a záráshoz közeledve lefordultak. A BUX is felfelé vette az irányt, a nap nyertese a 4iG volt, a blue chipek közül pedig a Richter állt az élen. A délután kiszivárogott hírek szerint Irán megkapta az új tűzszüneti tervet Washingtontól, a hírre beszakadt az olajár, 90 dollár alá került a WTI. A részvényindexek vegyesen mozognak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×