A Népszabadság arról ír, hogy nem csitul a koalíciós vita a biztosítási modellváltásról. A leghevesebben a kisebbségi tulajdonos magánbefektetőt megillető jogok körül ütköznek a vélemények. A szocialisták ragaszkodnak ahhoz, hogy a magáncégek csak befektetéseik arányában kapjanak jogokat a pénztárak irányításában, vagyis ne az övék legyen az utolsó szó joga. Az SZDSZ azonban épp ellenkezőleg: döntési jogot adna a kisebbségi részvényeseknek. Horn Gábor koalíciós államtitkár a lapnak azt mondta: ebben a kérdésben eljutottak a legvégső határig. Ha az MSZP azt akarja, hogy legyen friss tőke a rendszerben, biztosítsa a többletjogokat. A szocialisták álláspontja is határozott: Kökény Mihály elmondta, hogy csak a tulajdonhányaddal arányos jogokat tudnak elképzelni, maximum az együttdöntésig akarnak elmenni ebben a kérdésben.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy első látásra meglepő témában, alapvetően az Egyesült Államok politikájáról, Moszkva és Washington viszonyáról tartottak magyar-orosz külügyminisztériumi megbeszélést. Az október 18-i moszkvai megbeszélésen részt vett Székely Árpád nagykövet mellett a külügy Amerika-ügyosztályát vezető Bus Szilveszter is. Megfigyelők szokatlannak tartják, hogy az éves munkaterv keretében Magyarország egy másik NATO-tagországról folytat egyeztetést Moszkvában. Ráadásul - mint ellenzéki körök tudni vélik- a téma magyar felvetésre, a nagykövet közbenjárása került napirendre.

Az Index cikke szerint a műszaki egyetem mérnök hallgatói 48 óra leforgása alatt bluetooth-ról vezérelhető, centiméteres pontossággal navigáló léghajókat építettek, terveztek és versenyeztettek. Az embernek a léghajóról hatalmas lufik jutnak az eszébe, de semmiképpen sem olyasmi, amit össze lehetne barkácsolni némi hungarocellből, kartonpapírból, drótból, meg pár nyomtatott áramkörből. Márpedig a Műegyetem hallgatói nagyjából ennyit kaptak, hogy megépítsenek egy működő, távirányítható léghajót.

A Világgazdaság arról a kockázatról ír, amit a hónap közepén életbe lépő amerikai szabályozás jelent. Ennek ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek. A szabályozás a jelenleginél szigorúbb eszközértékelésre és nagyobb transzparenciára kötelezi a pénzügyi szolgáltatókat, a legtöbb bank, a saját tőkéjét bőven meghaladó értékben lesz kénytelen a legkockázatosabb kategóriákba sorolni eszközeit. Ezért több hitelintézet csődje sem kizárt. A Morgan Stanley-nél például a legkockázatosabb eszközök a saját tőke több mint két és félszeresét teszik majd ki.

A Napi Gazdaság cikke szerint nem oldja meg az Európai Unió népességének idősödéséből származó foglalkoztatási problémákat a bevándorlás. Erre figyelmeztet az a tanulmány, amelyet a gazdaságpolitikai bizottság készített az uniós pénzügyminiszterek jövő heti brüsszeli tanácskozására. A jelentés szerint 2050-ig nagyjából 40 millió bevándorló várható, ám ez nem fog segíteni a különösen 2025 után jelentkező krónikus munkaerő-hiányon.

A pénzcentrum.hu cikke arról szól, hogy a 2007-ben elkészített, gazdasági bűnözésről szóló tanulmány rámutatott: még mindig ez jelenti a legnagyobb problémát a vállalatok számára mindenhol a világon. A válaszadó 5.400 vállalat majdnem felénél történt már ilyen jellegű cselekmény, legtöbbször a saját dolgozók voltak felelősek. A 40 országban elvégzett felmérés szerint a legtöbb eset Afrikában és Észak-Amerikában történt, a legkevesebb pedig Nyugat-Európában. 2005 óta a megkérdezett vállalatok körében csökkent az elkövetett cselekmények száma, kivéve Kelet-Közép-Európát.