INFORÁDIÓ
2021. július 27. kedd
Liliána, Olga

"Nem ígéretek kellenek, hanem megoldások"

Infostart

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a radikális járulékcsökkentés híve. Azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a tb-járulék csökkentésével több százezer új munkahelyet lehet teremteni.

- Az Ön és a jelenlegi miniszterelnök évértékelő beszéde nyitotta meg a hivatalos kampányt. A két beszéd és a két oldal kampányában sok hasonlóság mutatkozik, hiszen nagyobb jólétről, emelkedő bérekről, több munkahelyről, vállalkozások fejlesztéséről beszélnek. Milyen különbségeket lát az Önök és a jelenlegi kormánykoalíció programja között?

- Semmilyen hasonlóságot nem látok aközött, amit a mostani kormány tesz és beszél, és aközött, amit mi gondolunk és szeretnénk megvalósítani. Mi azt mondjuk, ha munka van, minden van, ha nincs, semmi nincs. Az, ami az elmúlt másfél esztendőben történt Magyarországon, nem folytatható. Az elmúlt egy évben a munkanélküliség nem csökkent, hanem nőtt. Elvesztettünk mintegy hatvanezer munkahelyet. Összesen hétszázezer olyan ember van az országban, aki szeretne dolgozni, de nem jut biztos megélhetéshez. Ebből négyszázezer a regisztrált munkanélküli, és háromszázezer, aki alkalmi munkákból él, s nem is szerepel a nyilvántartásokban. Hétszázezer ember! Még a KSH is, amelynek a vezetőjét politikai okokból eltávolították, és új vezetése van, bevallja, hogy öt egész egynéhány tized százalékról hét százalék fölé emelkedett a munkanélküliség. Két megyényi ember szeretne, de nem tud dolgozni. Azt gondolom, ebben a helyzetben nem ígéretekre van szükség, hanem bevált megoldásokra. A gazdasági konzultáció során kiderült, ezt szorgalmazzák a vállalkozók is, hogy csökkenjenek a munkát terhelő adók, a társadalombiztosítási járulék. Ma Magyarországon munkaellenes politika folyik, és ennek a folytatására kér felhatalmazást a kormány. Amiről mi beszélünk, az egy munkabarát gazdaság, amely munkahelyet próbál teremteni az embereknek.

- Ön arról beszélt, hogy a következő kormánynak a szolidaritás kormányának kell lennie. Ezt a szót a baloldal használja nagyon sok esetben, így kérdés, hogy Ön miben látja a szolidaritás értelmét, milyen filozófiát fejez ki az Önök programja ebben a tekintetben?

- Mi olyan programot fogalmaztunk meg, amely nem a baloldali vagy a jobboldali embereknek szól. Mi mindenkit szeretnénk képviselni, a Fidesz néppárt, s Magyarország minden polgára fontos a számunkra. Ha munkáról, vagy munkanélküliségről beszélünk, akkor nem jobb- meg baloldali emberről beszélünk, hanem mindenkiről, akit érint ez a probléma. A szolidaritás sem baloldali vagy jobboldali kategória. Egy keresztény ember éppúgy a saját gondolataira ismer ebben a szóban, mint az, aki egyébként nem hívő vagy más vallású.

- De milyen konkrét intézkedésekben nyilvánulna meg a szolidaritás?

- Magyarország egy olyan hely, ahol a magyarok nem élveznek előnyt, sőt, a legtöbb helyen inkább hátrányt szenvednek. Európában nincs még egy ilyen ország. Bárhova megyek a világban, mindenhol az odavaló emberek előnyöket élveznek, védik a saját piacukat, a saját munkahelyüket, a saját vállalataikat, a saját termékeiket, és a saját földjüket sem hajlandóak eladni. A magyar vállalkozóknak az a gondjuk, hogy úgy kényszerülnek a nyugat-európaiakkal versenyezni, hogy nekik negyven éven keresztül sikerült föltőkésíteni magukat, nekünk meg nem. Mi tőkehiányban szenvedünk. Ezért csak hiteleken keresztül nem lehet a magyar vállalkozókat versenyképessé tenni, ehhez kellenek a Széchenyi-tervhez hasonló megoldások is.

- Tehát tőkejuttatás a közép- és kisvállalkozóknak?

- Így van. Egy kiegészítéssel: az Európai Unió, amiről olyan sokat és vágyakozva beszélünk, nem hitelt ad. Föl akarja tőkésíteni Magyarországot, miközben mi ahelyett, hogy ehhez csatlakoznánk, inkább mindenfajta olyan hiteleket akarunk nyújtani a vállalkozóinknak, aminek a végén általában a bankok járnak a legjobban. Az Európai Unió nem hitelt ad. Magyarországnak sem ezt kell tennie. A Széchenyi-terv sem előre fizetett. Bizonyos részt megelőlegezett, más részeket pedig utána lehetett fölvenni. Arról se feledkezzünk el, hogy a privatizálásnál is egyfolytában a külföldiek jutottak előnybe, és mind a mai napig ez van.

- A különböző, nemcsak politikai, hanem szakértői számításokban is az szerepel, hogy többszázezer embernek kellene munkába állnia ahhoz, hogy az állami bevételek ne csökkenjenek.

- A saját közgazdászcsoportunk dolgozza ki a javaslatokat. A dolog úgy fest, mintha én állnék elő újabb meg újabb javaslatokkal, de mögöttem számos elismert emberből álló szakértői csoport dolgozik. A mi elgondolásunk a következő: egy százalékpontos tb-járulékcsökkentés 19 ezer új munkahelyet teremt. Egy év alatt képesek leszünk arra, hogy létrehozzunk 200 ezer új munkahelyet. Azért mondom, hogy bevált megoldásról beszélek, mert 1999-ben mi 6 százalékkal csökkentettük a tb-járulék mértékét egy lépésben, és abban az évben létrejött 117 ezer új munkahely, és 37 ezer a következő évben. Tehát 6 százalékos csökkentéssel két év alatt 150 ezer új munkahelyet tudtunk létrehozni.

- Igaz, teszik hozzá a szakértők, de akkor az egészségügyi hozzájárulás mértéke emelkedett, és az átlagos szja-terhelés is, s így sikerült az egyensúlyt megőrizni.

- Most csak arról beszélek, hogyha a tb-járulékot csökkentjük, akkor új munkahelyek jönnek létre. Hogy ez mit hoz a költségvetésnek meg mit visz el, az egy másik kérdés. Egy év alatt szeretnénk 200 ezer új munkahelyet. Magyarországon ma van 300 ezer olyan ember, aki valamilyen munkát végez alkalmi jelleggel, de nincs bejelentve, nem fizet járulékot sem. Tehát nem kell 200 ezer vadonatúj munkahelyet létrehozni. Ami pedig a költségvetés helyzetét illeti, induljunk ki abból, hogy mibe kerül a munkanélküliség. Nem az kerül az országnak sokba, hogyha munkahelyet teremtünk, hanem az, hogyha nem dolgoznak az emberek. Azért vagyok a radikális járulék-, illetve adócsökkentés híve, mert ha csak kis lépésekben hajtjuk ezt végre, akkor nem jönnek létre új munkahelyek, csak három, négy vagy öt év múlva, ha egyáltalán. Minél nagyobb a baj, annál erőteljesebb lépésre van szükség.

- Újra jelentős minimálbér-emelést terveznek?

- A minimálbér emelése is olyan dolog, amit meg lehet fontolni. Van-e más választásunk, minthogy arra sarkalljuk a gazdasági élet szereplőit, hogy emeljék a béreket? Ha így mennek tovább a dolgok, akkor a legjobb munkaerőnk elmegy külföldre. Tehát az európai bérekhez azért is közelíteni kell a magyar béreket, mert nem akarjuk, hogy az emberek külföldre menjenek dolgozni. De csak olyan béremelést segítő lépéseket szeretnénk tenni, amit a magyar vállalkozók is elfogadnak és támogatnak.

- Az évértékelő beszédben több olyan konkrétumot is javasolt, amely az állami kiadásokat érinti, a 14. havi nyugdíjtól kezdve a közlekedési díjak csökkentésén keresztül a közüzemi díjak letöréséig. Mekkora kiadás-növekedéssel kell számolni, és ez belefér-e az állami költségvetésbe?

- A munka teremti meg azt a bevételt, amiből utána az állam gazdálkodni tud. Tehát minden, amit mondok, csak akkor működik, hogyha valóban képesek leszünk arra, hogy csökkentsük a tb-járulékot és növeljük a munkahelyek számát.
A 14. havi nyugdíj bevezethető, a 200 ezer új munkahely miatt keletkező többletbevétel lehet ennek fedezete. Az a tapasztalatom, hogy a családpolitikában az egyik legjobb lépés a nyugdíjak ilyen természetű emelése.

- Ezt nem egyik évről a másikra terveznék, hanem 2010-ig fokozatosan.

- Így van. A 13. havi nyugdíjat sem lehetett azonnal bevezetni, kellett hozzá négy esztendő.

- A különböző intézkedések, nem csak a 14. havi nyugdíj, több száz milliárd forintos tételt jelentenek.

- Nem minden tétel jelent költségvetési kiadást. Például a villamosenergia árának azonnali tíz százalékos csökkentése, amit már március 1-jétől szeretnénk elérni, semmilyen értelemben nem függ össze a költségvetéssel. De letöri a nagy energiatermelők és szolgáltatók luxusprofitját.

- Feltéve, hogyha belemennek ezek a cégek.

- Azért használom a letörés szót, mert nem lesz más választásuk, minthogy bele kell majd menniük. Igaz, hogy tárgyalások lesznek előtte. Erkölcsi és gazdasági, sőt, jogi lehetőségeket is látok, hogy letörjük a luxusprofitot, ami ma az áramárat megterheli.

- Egyébként ezeket a tárgyalásokat valamilyen formában elkezdték már?

- Az Európai Unióban is szorgalmazzák, hogy tárgyaljunk újra bizonyos szerződéseket. Tettem lépéseket, de a cégek azt mondták, hogy majd akkor tárgyalnak velünk, hogyha kormányra kerülünk.

- Nézzük azokat az ügyeket, amelyek állami kiadásokat érintenek.

- A következő az autópálya-matricák ügye. A gépkocsi-fenntartás, a közlekedés, ezen belül pedig kirívó módon az autópálya költségei úgy néznek ki, mint hogyha ezek luxusdolgok lennének, holott Magyarországon a munka nem megy az ember után, tehát az embernek mozognia kell, közlekednie. A vidékiek számára ez kulcsfontosságú. Ha kiszámolom, hogy hány forintot fizetnek az emberek Magyarországon és Ausztriában egy kilométer autópálya-használatért, akkor azt kapom, hogy itthon 51 forintot, Ausztriában mindössze 9 forintot, pedig ők sokkal jobban keresnek.

- Magyarul a matrica díját az osztrák kilométerdíjhoz igazítaná?

- Első lépésként az is jó, ha megfelezzük. Már akkor sokkal többen fogják igénybe venni az autópályát, és ez 600-700 millió forintos pluszbevételt jelent. A mi otthonteremtési támogatásunk is több bevételt hozott a költségvetésnek, mint amennyi támogatást kifizettünk, mert a házépítésen keresztül úgy meglendült az építőipar, hogy a beáramló bevételek bőven ellensúlyozták a támogatást.

- A bírálatok egy része szerint spekulációra is lehetőséget adott, hiszen a nagy jövedelműek kifejezetten jól ki tudták használni annak a rendszernek az előnyeit.

- Hogy Magyarországon mi a nagy jövedelem meg mi a kicsi, arról lehetne vitatkozni, de a mi számításaink nem igazolják a kérdésben foglalt föltevést. Természetesen a jobb módúak is építettek lakásokat, de leginkább a középosztályhoz, illetve az első lakást megszerezni akaró emberekhez jutott el a támogatás.

- A Fidesz választási kampányában sokszor előfordul az a megfogalmazás, hogy új politikára, új államra van szükség.

– Az új államnak a magyar szolidaritás szervezetének kell lenni. Olyan államot szeretnénk, amely szakít azzal a gyakorlattal, hogy fittyet hány a saját polgáraira, sőt, a külföldiekkel szemben a legtöbb helyen még hátrányba is hozza őket. Mi nem az MSZP ellen küzdünk, nem a miniszterelnök ellen, hanem a szemléletmód ellen. A vadkapitalizmust szolgáló, a közönyt és a kíméletlenséget szolgáló állammal szemben lépünk föl. Ami az intézményeket illeti, ma luxuskormányzás folyik, amely közönyös, kíméletlen és felesleges kiadásokkal terhelt. Az új államnak kevesebb vezetőre van szüksége. Először is a politikusok számát érdemes lenne megfelezni, a parlamenti képviselőkét, az önkormányzati képviselőkét, az állami állásban lévő vezetőkét.

- Mit tervez a Fidesz az egészségügyben, hiszen egyelőre csak az látott napvilágot, hogy több pénzt szánnának több ingyenes gyógyszerre, és megvédenék az állami kórházakat.

- A legfontosabb dolog, ami az embereket aggasztja, a gyógyszerár. Kaotikus a gyógyszertámogatás. Egy új, a mainál emberségesebb támogatási rendszert fogunk bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a gyermekesek mindenképpen nagyobb megértéssel találkozhatnak majd. Ez érvényes az idősekre is, legalábbis azokban a betegségfajtákban, amelyek a legsúlyosabbak és a legtöbb gyógyszert igénylik.

- Ez azt jelenti, hogy a gyerekekkel rendelkező családok nagyobb támogatást kapnának?

- Térítésmentessé szeretnénk tenni bizonyos gyógyszereket. Az, hogy minden gyógyszer ingyenes legyen, azt nem látom most megvalósíthatónak. A második kérdés, ami az embereket foglalkoztatja, hogy lesz-e megfelelő orvosi ellátás Magyarországon. Az orvosaink elmennek külföldre. Ha nem változik a helyzet, el fogjuk veszíteni orvosaink nagy részét. Az orvosi ellátást állami felelősségi körben akarjuk tartani. Tehát a privatizációt nem tartjuk megoldásnak. Bár ha valakinek van pénze, és akar magánkórházat építeni, bátran tegye meg, de a mostaniakat ne akarja elvinni. Mi úgy fogjuk fel a kórházprivatizációról szóló népszavazást, hogy azt a magyar nép megtiltotta az ország vezetői számára.

A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018