Infostart.hu
eur:
356.53
usd:
308.7
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás

Félelem nélküli magyarok

Az Európai Unió tavaly csatlakozott közép-európai államaiban élők egynegyede tart attól, hogy valamelyik nagyhatalom megtámadja országát. A magyarok nem félnek, de ha mégis, akkor inkább az Egyesült Államoktól, mint Oroszországtól - írja a FigyelőNet a Tárki Új Európa Barométer vizsgálatából.

A Tárki felmérésének az volt a célja, hogy felmérje, a posztszocialista országok kit tartanak a legnagyobb veszélyforrásnak: Oroszországot, az Amerikai Egyesült Államokat vagy a szomszédos államokat.

A kutatás szerint a Kelet-Európában élők mintegy egynegyede tart attól, hogy valamelyik nagyhatalom megtámadja az országát, és csak nagyon kevesen gondoltak már arra, hogy egy szomszédos ország háborút indítana ellenük. A szomszédok fenyegetését az oroszok érzik leginkább, de az átlagnál jobban tartanak a körülöttük élőktől a lengyelek, a románok és a szlovénok is.

A felmérésben részt vevő posztszocialista országok közül a magyarok félnek legkevésbé. A megkérdezettek hat százaléka tart Oroszországtól, nyolc százalékuk az Egyesült Államoktól, kilenc százalékuk pedig valamely szomszédos államtól.

Az Európai Unió tagjai – Szlovákia és Szlovénia kivételével – inkább tartanak az oroszoktól, mint az amerikaiaktól. Ezzel ellentétben az unión kívüli országok között az Egyesült Államok a félelem fő oka. A vizsgált 13 ország közül a csehek és az észtek a leginkább félősek.

Címlapról ajánljuk
Megdőlt egy régi mítosz a magyar választásokról – Republikon-elemzés falvakról és városokról

Megdőlt egy régi mítosz a magyar választásokról – Republikon-elemzés falvakról és városokról

Még mindig vidéken dőlnek el a választások? A Fidesz a falvakban a legerősebb? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Republikon Alapítvány legújabb elemzése. Horn Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Nyilvánosságra került a szerződés: 50 évre bebetonozhatták volna Krausz Ferenc alapítványának ezermilliárdos támogatását

Nyilvánosságra került a szerződés: 50 évre bebetonozhatták volna Krausz Ferenc alapítványának ezermilliárdos támogatását

Az előző kormány közvetlenül a választások előtt egy legalább huszonöt évre szóló, de egyautomatikus záradék miatt összesen akár 50 évre szóló, ezermilliárd forintot is meghaladó keretmegállapodást kötött a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikushoz köthető Élvonal Alapítvánnyal. Az új kabinet azonban felbontotta ezt a kiszervezett, garanciák nélküli és évtizedekre bebetonozott finanszírozási rendszert, a már kifizetett támogatások egy részét pedig visszakövetelte, miközben megkezdődött a hasonló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák állami kézbe vétele is - számolt be a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×