eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: X/N12

Saul dala: Gázában lelte halálát Izrael eurovíziós reménysége

A gázai harcokban, katonaként esett el az az izraeli fiatal, akit az ország 2024-ben az Eurovízió gálájára küldhetett volna. Közben Nagy-Britanniában botrány robbant ki a helyi eurovíziós-előadó körül, aki „népirtó, apartheid” országnak nevezte a zsidó államot.

Saul Greenglicket tartalékosként vetették be a Gázában folyó, sokat bírált izraeli hadműveletben. A 26 éves fiatalember néhány hete még – eltávozása idején – egyenruhában lépett fel a „The Next Star” című dalversenyen, amely az eurovíziós előválogató. Karácsony napján azonban életét vesztette a gázai harcokban.

A hadnagyi rangjelzést viselő, kopaszra borotvált katona a versenyen egy népszerű izraeli balladát adott elő a súlyos fájdalommal való együttélésről. A Times of Israel szerint a zsűri beszavazta a válogató következő fordulójába, miután azt mondták neki, „őstehetség és lenyűgöző a hangja”.

Az egyik zsűritag azt is megjegyezte: örül, hogy egyenruhában látja, mert „megnyugtató egy ilyen embert egyenruhában látni. Örülnék, ha te képviselnéd Izraelt az Eurovízión”.

A brit jelölt Izrael ellen kampányolt

Az azonban, amit hazafias tettnek látnak Izraelben, arra máshol az immár – a Gázát eddig kormányzó Hamász állítása szerint – több tízezer polgári halottat követelő öldöklésként tekintenek.

Emiatt robbant ki botrány a brit eurovíziós előadó, Olly Alexander körül.

Ő ugyanis egy olyan nyilatkozatot írt alá, amely népirtással vádolja Izraelt és „apartheid államnak” nevezi.

Alexandert két hete nevezte meg a szigetország eurovíziós képviselőjeként a BBC és ő utazhat a jövő évi, Malmőben rendezendő gálára.

Az énekes azonban nemrég aláírta egy LMBTQ+ aktivistacsoport levelét, amely azonnali tűzszünetet követel Gázában és azt, hogy Izrael engedje be a segélyszállítmányokat.

(Az izraeli kormány eddig elutasította a tűzszünetet és az ötlet az ENSZ-ben is elbukott az Egyesült Államok vétója miatt. A Netanjahu-kormány hitet tett, hogy megsemmisíti a Gázát uraló Hamászt, miközben naponta érkeznek megrázó képsorok palesztin polgári lakosok haláláról.)

Alexander és a Voices4London aktivistacsoport nyilatkozata szerint „mint a queer-közösség tagjai, nem tudjuk tétlenül nézni, hogy az izraeli kormány folytatja egész palesztin családok likvidálását. Egyszer már közöltük, a hallgatás egyenlő a halállal. Most nincs itt a hallgatás ideje. (.)

„Nem tudjuk függetleníteni ezeket a közelmúltbeli tragédiákat a megszállás erőszakos történelmétől. A mostani események csak Izrael állam apartheid rezsimjének eszkalációi, amely etnikai tisztogatást folytat”

– írták és elutasították, hogy „a palesztinbarát és anticionista álláspont bármely módon erősítené az antiszemitizmust”.

A gázai háború körüli vita átcsapott a brit utcákra

A konfliktus hatalmas ellentétet váltott ki Nagy-Britanniában, ahol rendszeresek a tüntetések, amelyeken az erőszakot pártoló szlogenek is elhangzanak és ahol a zsidók újabban megfélemlítve érzik magukat.

A Hamász és a Hamász-hívek mérsékeltebb brit ellenfelei megjegyzik: a melegek és a szexuális kisebbségek tagjai éppenséggel Izraelben élhetnének nagyobb nyugalomban és nem sok jóra számíthatnának Gázában, mivel életveszélyben lennének a Hamász miatt.

Mások egyenesen azt üzenik nekik: ha ennyire fontos nekik az ügy, akkor utazzannak Gázába és nézzék meg, milyen „hálával” fogadnák őket. Egy Izrael-barát csoport valamivel civilizáltabb hangnemben azt írta Alexandernek:

„világos, hogy a TikTok Közel-Keleti Egyetemén végzett. Örömmel megszervezünk egy utat az október 7-i mészárlás izraeli helyszíneire, ahol ünneplik, óvják és becsben tartják az LMBTQ+ jogokat. Sajnos, a szomszédaink ezeket nem tudják garantálni.”

Azt követően, hogy Alexander aláírta a nyilatkozatot, a brit Kampány az Antiszemitizmus Ellen nevű csoport és az izraeli kormány is követelni kezdte, hogy ne ő legyen az Egyesült Királyság eurovíziós versenyzője. A szervezet emlékeztetett a brit földön megugrott antiszemita incidensek számára.

A vasutakon és más közlekedési eszközökön való rendfenntartásért felelős Brit Közlekedési Rendőrség épp most adta ki év végi adatait, amelyek szerint

közel 1000-1000 százalékkal emelkedett az antiszemita és iszlamofób incidensek száma

az előző évhez képest.

Bojkottfelhívás Izrael ellen

Visszatérve az izraeli eurovíziós-aspiránsra, Greenglick december 14-én azt írta a Facebookon, hogy „másképp képzeltem az évet, azt reméltem, az álmaimat valósíthatom meg... ehelyett egy régi álmot élek át, harcolok az országomért”.

Az egészségügyi tanácsadó a Nahál-dandár soraiban esett el, Gáza északi részén.

Az Európai Műsorszóró Unió (EBU) közölte, hogy a bojkottfelhívások ellenére engedi indulni Izraelt a malmői gálán. A bojkott egyik támogatója az Izlandi Zeneszerzők és Szövegírók Szövetsége, amely felszólította az ország közmédiumát, hogy ne induljon a versenyen, ha Izrael részt vehet rajta. (Az izlandi versenyzők már 2019-ben palesztin zászlókkal tüntettek Izrael részvétele ellene, amikor Dana International győzelme után Tel Avivban tartották a gálát.)

Emellett a BDS, a (Bojkottálj, Ne fektess be, Szankcionálj) nevű, Izraelt rendszeresen bíráló csoport is tiltakozott.

"Nincs politika"... de az izraeliek részt vehetnek, az oroszok nem

Az Eurovízió jelenlegi álláspontja az, hogy a dalverseny egy „nem politikai esemény, amely egyesíti a világ nézőit a zenén keresztül”. Ez azonban nem zavarta meg őket, hogy az Ukrajna elleni inváziót indító Oroszország jelöltjeit kizárják. (A 2023-as gálát az ukrán Kalush Orchestra nyerte meg.)

Közben az orosz hatóságok körözést adtak ki az ukrán képviselő, a 2016-ben egyszer már Eurovízió-győztes Jamala ellen „az orosz fegyveres erőkről szóló hamis információ terjesztése miatt”. Egy 2022-es törvény szerint például az ukrajnai invázió „háborúként” történő említése is bűncselekmény lehet.

A krími tatár származású énekes győztes dalát, az 1944-et nehéz nem politikai üzenetként látni: „idegenek jönnek be a házadba és mindnyájunkat megölnek, de azt mondják, nem bűnösök”.

Az 1944-es dátum arra a tragédiára emlékeztet, amikor Sztálin a megszálló németekkel való együttműködés vádjával az egész krími tatár nemzetet – 200 ezer embert – Ázsiába száműzte, és a keletre tartó marhavagonokban sokan meghaltak.

A krími tatárokat nagyobb tömegben csak a peresztrojka idején, az 1980-as években engedték visszatérni.

Jamalát 2016-ban, két évvel a Krím elcsatolása után jelölték Ukrajna képviselőjének a versenyre, és a tényt az oroszok ellenséges és politikai lépésként látták. Megpróbálták letiltatni Jamalát, de ez nem sikerült.

Oroszország viszont továbbra sem vehet részt a gálán.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×