eur:
389.63
usd:
362.02
bux:
0
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett
Nyitókép: X/N12

Saul dala: Gázában lelte halálát Izrael eurovíziós reménysége

A gázai harcokban, katonaként esett el az az izraeli fiatal, akit az ország 2024-ben az Eurovízió gálájára küldhetett volna. Közben Nagy-Britanniában botrány robbant ki a helyi eurovíziós-előadó körül, aki „népirtó, apartheid” országnak nevezte a zsidó államot.

Saul Greenglicket tartalékosként vetették be a Gázában folyó, sokat bírált izraeli hadműveletben. A 26 éves fiatalember néhány hete még – eltávozása idején – egyenruhában lépett fel a „The Next Star” című dalversenyen, amely az eurovíziós előválogató. Karácsony napján azonban életét vesztette a gázai harcokban.

A hadnagyi rangjelzést viselő, kopaszra borotvált katona a versenyen egy népszerű izraeli balladát adott elő a súlyos fájdalommal való együttélésről. A Times of Israel szerint a zsűri beszavazta a válogató következő fordulójába, miután azt mondták neki, „őstehetség és lenyűgöző a hangja”.

Az egyik zsűritag azt is megjegyezte: örül, hogy egyenruhában látja, mert „megnyugtató egy ilyen embert egyenruhában látni. Örülnék, ha te képviselnéd Izraelt az Eurovízión”.

A brit jelölt Izrael ellen kampányolt

Az azonban, amit hazafias tettnek látnak Izraelben, arra máshol az immár – a Gázát eddig kormányzó Hamász állítása szerint – több tízezer polgári halottat követelő öldöklésként tekintenek.

Emiatt robbant ki botrány a brit eurovíziós előadó, Olly Alexander körül.

Ő ugyanis egy olyan nyilatkozatot írt alá, amely népirtással vádolja Izraelt és „apartheid államnak” nevezi.

Alexandert két hete nevezte meg a szigetország eurovíziós képviselőjeként a BBC és ő utazhat a jövő évi, Malmőben rendezendő gálára.

Az énekes azonban nemrég aláírta egy LMBTQ+ aktivistacsoport levelét, amely azonnali tűzszünetet követel Gázában és azt, hogy Izrael engedje be a segélyszállítmányokat.

(Az izraeli kormány eddig elutasította a tűzszünetet és az ötlet az ENSZ-ben is elbukott az Egyesült Államok vétója miatt. A Netanjahu-kormány hitet tett, hogy megsemmisíti a Gázát uraló Hamászt, miközben naponta érkeznek megrázó képsorok palesztin polgári lakosok haláláról.)

Alexander és a Voices4London aktivistacsoport nyilatkozata szerint „mint a queer-közösség tagjai, nem tudjuk tétlenül nézni, hogy az izraeli kormány folytatja egész palesztin családok likvidálását. Egyszer már közöltük, a hallgatás egyenlő a halállal. Most nincs itt a hallgatás ideje. (.)

„Nem tudjuk függetleníteni ezeket a közelmúltbeli tragédiákat a megszállás erőszakos történelmétől. A mostani események csak Izrael állam apartheid rezsimjének eszkalációi, amely etnikai tisztogatást folytat”

– írták és elutasították, hogy „a palesztinbarát és anticionista álláspont bármely módon erősítené az antiszemitizmust”.

A gázai háború körüli vita átcsapott a brit utcákra

A konfliktus hatalmas ellentétet váltott ki Nagy-Britanniában, ahol rendszeresek a tüntetések, amelyeken az erőszakot pártoló szlogenek is elhangzanak és ahol a zsidók újabban megfélemlítve érzik magukat.

A Hamász és a Hamász-hívek mérsékeltebb brit ellenfelei megjegyzik: a melegek és a szexuális kisebbségek tagjai éppenséggel Izraelben élhetnének nagyobb nyugalomban és nem sok jóra számíthatnának Gázában, mivel életveszélyben lennének a Hamász miatt.

Mások egyenesen azt üzenik nekik: ha ennyire fontos nekik az ügy, akkor utazzannak Gázába és nézzék meg, milyen „hálával” fogadnák őket. Egy Izrael-barát csoport valamivel civilizáltabb hangnemben azt írta Alexandernek:

„világos, hogy a TikTok Közel-Keleti Egyetemén végzett. Örömmel megszervezünk egy utat az október 7-i mészárlás izraeli helyszíneire, ahol ünneplik, óvják és becsben tartják az LMBTQ+ jogokat. Sajnos, a szomszédaink ezeket nem tudják garantálni.”

Azt követően, hogy Alexander aláírta a nyilatkozatot, a brit Kampány az Antiszemitizmus Ellen nevű csoport és az izraeli kormány is követelni kezdte, hogy ne ő legyen az Egyesült Királyság eurovíziós versenyzője. A szervezet emlékeztetett a brit földön megugrott antiszemita incidensek számára.

A vasutakon és más közlekedési eszközökön való rendfenntartásért felelős Brit Közlekedési Rendőrség épp most adta ki év végi adatait, amelyek szerint

közel 1000-1000 százalékkal emelkedett az antiszemita és iszlamofób incidensek száma

az előző évhez képest.

Bojkottfelhívás Izrael ellen

Visszatérve az izraeli eurovíziós-aspiránsra, Greenglick december 14-én azt írta a Facebookon, hogy „másképp képzeltem az évet, azt reméltem, az álmaimat valósíthatom meg... ehelyett egy régi álmot élek át, harcolok az országomért”.

Az egészségügyi tanácsadó a Nahál-dandár soraiban esett el, Gáza északi részén.

Az Európai Műsorszóró Unió (EBU) közölte, hogy a bojkottfelhívások ellenére engedi indulni Izraelt a malmői gálán. A bojkott egyik támogatója az Izlandi Zeneszerzők és Szövegírók Szövetsége, amely felszólította az ország közmédiumát, hogy ne induljon a versenyen, ha Izrael részt vehet rajta. (Az izlandi versenyzők már 2019-ben palesztin zászlókkal tüntettek Izrael részvétele ellene, amikor Dana International győzelme után Tel Avivban tartották a gálát.)

Emellett a BDS, a (Bojkottálj, Ne fektess be, Szankcionálj) nevű, Izraelt rendszeresen bíráló csoport is tiltakozott.

"Nincs politika"... de az izraeliek részt vehetnek, az oroszok nem

Az Eurovízió jelenlegi álláspontja az, hogy a dalverseny egy „nem politikai esemény, amely egyesíti a világ nézőit a zenén keresztül”. Ez azonban nem zavarta meg őket, hogy az Ukrajna elleni inváziót indító Oroszország jelöltjeit kizárják. (A 2023-as gálát az ukrán Kalush Orchestra nyerte meg.)

Közben az orosz hatóságok körözést adtak ki az ukrán képviselő, a 2016-ben egyszer már Eurovízió-győztes Jamala ellen „az orosz fegyveres erőkről szóló hamis információ terjesztése miatt”. Egy 2022-es törvény szerint például az ukrajnai invázió „háborúként” történő említése is bűncselekmény lehet.

A krími tatár származású énekes győztes dalát, az 1944-et nehéz nem politikai üzenetként látni: „idegenek jönnek be a házadba és mindnyájunkat megölnek, de azt mondják, nem bűnösök”.

Az 1944-es dátum arra a tragédiára emlékeztet, amikor Sztálin a megszálló németekkel való együttműködés vádjával az egész krími tatár nemzetet – 200 ezer embert – Ázsiába száműzte, és a keletre tartó marhavagonokban sokan meghaltak.

A krími tatárokat nagyobb tömegben csak a peresztrojka idején, az 1980-as években engedték visszatérni.

Jamalát 2016-ban, két évvel a Krím elcsatolása után jelölték Ukrajna képviselőjének a versenyre, és a tényt az oroszok ellenséges és politikai lépésként látták. Megpróbálták letiltatni Jamalát, de ez nem sikerült.

Oroszország viszont továbbra sem vehet részt a gálán.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×