Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Nyitókép: X/N12

Saul dala: Gázában lelte halálát Izrael eurovíziós reménysége

A gázai harcokban, katonaként esett el az az izraeli fiatal, akit az ország 2024-ben az Eurovízió gálájára küldhetett volna. Közben Nagy-Britanniában botrány robbant ki a helyi eurovíziós-előadó körül, aki „népirtó, apartheid” országnak nevezte a zsidó államot.

Saul Greenglicket tartalékosként vetették be a Gázában folyó, sokat bírált izraeli hadműveletben. A 26 éves fiatalember néhány hete még – eltávozása idején – egyenruhában lépett fel a „The Next Star” című dalversenyen, amely az eurovíziós előválogató. Karácsony napján azonban életét vesztette a gázai harcokban.

A hadnagyi rangjelzést viselő, kopaszra borotvált katona a versenyen egy népszerű izraeli balladát adott elő a súlyos fájdalommal való együttélésről. A Times of Israel szerint a zsűri beszavazta a válogató következő fordulójába, miután azt mondták neki, „őstehetség és lenyűgöző a hangja”.

Az egyik zsűritag azt is megjegyezte: örül, hogy egyenruhában látja, mert „megnyugtató egy ilyen embert egyenruhában látni. Örülnék, ha te képviselnéd Izraelt az Eurovízión”.

A brit jelölt Izrael ellen kampányolt

Az azonban, amit hazafias tettnek látnak Izraelben, arra máshol az immár – a Gázát eddig kormányzó Hamász állítása szerint – több tízezer polgári halottat követelő öldöklésként tekintenek.

Emiatt robbant ki botrány a brit eurovíziós előadó, Olly Alexander körül.

Ő ugyanis egy olyan nyilatkozatot írt alá, amely népirtással vádolja Izraelt és „apartheid államnak” nevezi.

Alexandert két hete nevezte meg a szigetország eurovíziós képviselőjeként a BBC és ő utazhat a jövő évi, Malmőben rendezendő gálára.

Az énekes azonban nemrég aláírta egy LMBTQ+ aktivistacsoport levelét, amely azonnali tűzszünetet követel Gázában és azt, hogy Izrael engedje be a segélyszállítmányokat.

(Az izraeli kormány eddig elutasította a tűzszünetet és az ötlet az ENSZ-ben is elbukott az Egyesült Államok vétója miatt. A Netanjahu-kormány hitet tett, hogy megsemmisíti a Gázát uraló Hamászt, miközben naponta érkeznek megrázó képsorok palesztin polgári lakosok haláláról.)

Alexander és a Voices4London aktivistacsoport nyilatkozata szerint „mint a queer-közösség tagjai, nem tudjuk tétlenül nézni, hogy az izraeli kormány folytatja egész palesztin családok likvidálását. Egyszer már közöltük, a hallgatás egyenlő a halállal. Most nincs itt a hallgatás ideje. (.)

„Nem tudjuk függetleníteni ezeket a közelmúltbeli tragédiákat a megszállás erőszakos történelmétől. A mostani események csak Izrael állam apartheid rezsimjének eszkalációi, amely etnikai tisztogatást folytat”

– írták és elutasították, hogy „a palesztinbarát és anticionista álláspont bármely módon erősítené az antiszemitizmust”.

A gázai háború körüli vita átcsapott a brit utcákra

A konfliktus hatalmas ellentétet váltott ki Nagy-Britanniában, ahol rendszeresek a tüntetések, amelyeken az erőszakot pártoló szlogenek is elhangzanak és ahol a zsidók újabban megfélemlítve érzik magukat.

A Hamász és a Hamász-hívek mérsékeltebb brit ellenfelei megjegyzik: a melegek és a szexuális kisebbségek tagjai éppenséggel Izraelben élhetnének nagyobb nyugalomban és nem sok jóra számíthatnának Gázában, mivel életveszélyben lennének a Hamász miatt.

Mások egyenesen azt üzenik nekik: ha ennyire fontos nekik az ügy, akkor utazzannak Gázába és nézzék meg, milyen „hálával” fogadnák őket. Egy Izrael-barát csoport valamivel civilizáltabb hangnemben azt írta Alexandernek:

„világos, hogy a TikTok Közel-Keleti Egyetemén végzett. Örömmel megszervezünk egy utat az október 7-i mészárlás izraeli helyszíneire, ahol ünneplik, óvják és becsben tartják az LMBTQ+ jogokat. Sajnos, a szomszédaink ezeket nem tudják garantálni.”

Azt követően, hogy Alexander aláírta a nyilatkozatot, a brit Kampány az Antiszemitizmus Ellen nevű csoport és az izraeli kormány is követelni kezdte, hogy ne ő legyen az Egyesült Királyság eurovíziós versenyzője. A szervezet emlékeztetett a brit földön megugrott antiszemita incidensek számára.

A vasutakon és más közlekedési eszközökön való rendfenntartásért felelős Brit Közlekedési Rendőrség épp most adta ki év végi adatait, amelyek szerint

közel 1000-1000 százalékkal emelkedett az antiszemita és iszlamofób incidensek száma

az előző évhez képest.

Bojkottfelhívás Izrael ellen

Visszatérve az izraeli eurovíziós-aspiránsra, Greenglick december 14-én azt írta a Facebookon, hogy „másképp képzeltem az évet, azt reméltem, az álmaimat valósíthatom meg... ehelyett egy régi álmot élek át, harcolok az országomért”.

Az egészségügyi tanácsadó a Nahál-dandár soraiban esett el, Gáza északi részén.

Az Európai Műsorszóró Unió (EBU) közölte, hogy a bojkottfelhívások ellenére engedi indulni Izraelt a malmői gálán. A bojkott egyik támogatója az Izlandi Zeneszerzők és Szövegírók Szövetsége, amely felszólította az ország közmédiumát, hogy ne induljon a versenyen, ha Izrael részt vehet rajta. (Az izlandi versenyzők már 2019-ben palesztin zászlókkal tüntettek Izrael részvétele ellene, amikor Dana International győzelme után Tel Avivban tartották a gálát.)

Emellett a BDS, a (Bojkottálj, Ne fektess be, Szankcionálj) nevű, Izraelt rendszeresen bíráló csoport is tiltakozott.

"Nincs politika"... de az izraeliek részt vehetnek, az oroszok nem

Az Eurovízió jelenlegi álláspontja az, hogy a dalverseny egy „nem politikai esemény, amely egyesíti a világ nézőit a zenén keresztül”. Ez azonban nem zavarta meg őket, hogy az Ukrajna elleni inváziót indító Oroszország jelöltjeit kizárják. (A 2023-as gálát az ukrán Kalush Orchestra nyerte meg.)

Közben az orosz hatóságok körözést adtak ki az ukrán képviselő, a 2016-ben egyszer már Eurovízió-győztes Jamala ellen „az orosz fegyveres erőkről szóló hamis információ terjesztése miatt”. Egy 2022-es törvény szerint például az ukrajnai invázió „háborúként” történő említése is bűncselekmény lehet.

A krími tatár származású énekes győztes dalát, az 1944-et nehéz nem politikai üzenetként látni: „idegenek jönnek be a házadba és mindnyájunkat megölnek, de azt mondják, nem bűnösök”.

Az 1944-es dátum arra a tragédiára emlékeztet, amikor Sztálin a megszálló németekkel való együttműködés vádjával az egész krími tatár nemzetet – 200 ezer embert – Ázsiába száműzte, és a keletre tartó marhavagonokban sokan meghaltak.

A krími tatárokat nagyobb tömegben csak a peresztrojka idején, az 1980-as években engedték visszatérni.

Jamalát 2016-ban, két évvel a Krím elcsatolása után jelölték Ukrajna képviselőjének a versenyre, és a tényt az oroszok ellenséges és politikai lépésként látták. Megpróbálták letiltatni Jamalát, de ez nem sikerült.

Oroszország viszont továbbra sem vehet részt a gálán.

Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×