Infostart.hu
eur:
399.62
usd:
341.85
bux:
99921.45
2025. július 12. szombat Dalma, Izabella
NOIDA, INDIA  NOVEMBER 19: Commuters out on a smoggy Night amid rising air pollution levels at Delhi Meerut Expressway, on November 19, 2023 in Noida, India. (Photo by Sunil Ghosh/Hindustan Times via Getty Images)
Nyitókép: Sunil Ghosh/Hindustan Times via Getty Images

A szmogtornyok és „csodafőzetek” nem elegendők, drasztikus beavatkozás jöhet Újdelhiben

India fővárosa, Újdelhi új eszközt próbál bevetni mindent belengő szmog ellen, miután kudarcot vallottak a drága szmogszűrők, a közlekedési és építkezési korlátozások: esővel akarják elmosni el az ázsiai megapoliszt szinte élhetetlenné tévő légszennyezést. De mi van, ha magától nem jön a csapadék?

November 1-én Kabir Jhangiani indiai fotós felkerekedett, hogy lefényképezze Delhi, a főváros egyik nevezetességét, az India Gate diadalívet.

Ez a látvány fogadta:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Kabir Jhangiani (@kabirjhangiani) által megosztott bejegyzés

Pedig ezt kellett volna látnia:

Ami elrontotta a szép látványt, az a szmog.

Az igazság az, hogy Kabirnak nem kellett erőlködnie a drámai kép megkomponálásával.

Nem először fordul elő

A légszennyezés okozta köd visszatérő probléma Delhi életében és szinte évente készülnek ilyen képek.

A gond azonban súlyos: iskolák zárnak be, az emberek egy részét inkább otthoni munkára kérik, és az időseknek és a gyerekeknek javasolják, hogy keveset tartózkodjanak az utcán.

A város már mindenfélével próbálkozott: korlátozta az autóhasználatot és a behajtást, méregdrága „légszűrő tornyokat” állított üzembe és teherkocsikról permetezett vizet a levegőbe, hogy feloldja a szennyező részecskéket.

Nem sok eredménnyel.

A hatóságok most a világ más részein kipróbált módszerre adták a fejüket.

Az úgynevezett felhővetés alkalmazására kértek engedélyt

a szövetségi ügynökségektől és azt tervezték, hogy a héten bele is kezdenek a kísérletbe.

Felhő... micsoda?

A felhővetés (az angol szaknyelvben: cloud seeding) módszer lényege, hogy repülőgépről különböző vegyületeket, például ezüst- és kálium-jodidot, vagy szilárd szén-dioxidot, azaz szárazjeget) permeteznek a felhőkbe, hogy várva-várt, tisztító esőt fakasszanak.

A molekulák a felhőkben lévő nedvességhez tapadva nehezebb cseppeket képeznek, amelyek eső formájában lehullanak.

Ahhoz, hogy a felhővetés megfelelően működjön, jelentős felhőtakaróra van szükség, megfelelő nedvességtartalommal, ami viszont Delhiben télen általában hiányzik – jegyzi meg a témáról szóló tudósításában a Wired magazin.

Hétfőn és kedden nem is volt ideális az időjárás. Az Indiai Technológiai Intézet (IIT) közölte, hogy nem volt elég erős nyugati szél ahhoz, hogy megfelelő felhőtakaró alakuljon ki az esőfakasztáshoz, és arra számított, hogy további egy hétig ilyen marad a helyzet.

Segíthet, de sokaknak nem tetszik

Közben környezetvédők és tudósok aggódnak amiatt, hogy a kormányzatnak a szmogra adott válaszlépései többnyire a szennyezés mérséklésére összpontosítanak, ahelyett, hogy megpróbálnák megszüntetni annak forrását.

Mégis, a probléma sürgető és fellépést követel: Delhiben pocsék a levegő, és a szennyező részecskék szintje az elmúlt hetekben közel tízszerese volt a határértéknek.

Annyira, hogy a gyerekek eltűntek az utcákról és

a kórházakat elárasztották a köhögő és ziháló emberek.

Közben a felhővetés témája vonzza az összeesküvés-elméletek híveit is. Ők az Egyesült Arab Emírségekre mutogatnak, ahol Dubajban áradások történtek - amit összekötöttek az ottani esőfakasztási projekttel.

A visszatérő téli átok

Az indiai fővárost beborító sűrű, szürke köd a novemberben-decemberben ismétlődő események miatt egyfajta kellemetlen téli átokká vált.

Október végén a Dívali, a fény ünnepe miatt petárdázók és tűzijátékozók generálnak kisebb füsttakarót (erre tilalom volt, de hiába), amihez az észak-indiai gazdák, különösen a Delhitől északnyugatra fekvő Pandzsáb és Harjana államok búzatermelői is hozzáteszik a magukét. Ők ugyanis olcsó és egyszerű módszerrel tisztítják meg rizsföldjeiket az új vetéshez - tűzzel. Hiába a hatóságok kísérletei, hogy ne tegyék, inkább gépekkel metsszék le a száraz anyagot, erre sokaknak nincs pénze.

Szakértők azonban megjegyzik, hogy ez a füst csak Delhi légszennyezésének körülbelül egyharmadáért felelős, és ha kiiktatják, akkor sem tűnik el a szmog. Az indiai főváros környékén ugyanis még széntüzelésű erőművek, téglakemencék üzemelnek, a szemetet elégetik, az otthonokban pedig fát vagy faszént használnak az főzéshez.

Továbbá: a kipufogógázok és más levegőbe kerülő vegyületek kémiai reakció is elősegíthetik „a légszennyezés fő bűnözője”, a PM 2,5 részecskék kialakulását, amelyek súlyosan károsíthatják az ember egészségét.

És, ott van még földrajz: Delhi szárazföldi város, nincs tengeri szél, ami vízszintesen elfújná a szennyezést

– írja a Wired.

Ebben az időszakban ezért korlátozzák az építőipari tevékenységet, hogy csökkentsék a levegőben lévő por mennyiségét, és vízszállító teherautókkal próbálják megkötni a maradékot.

Ultramodern szmogszűrők és a nagymama főzetei

A városnak két „szmogtornya” is van, ezek egyenként 2 millió dollárba kerülő, óriási ventilátorokkal felszerelt légtisztító rendszerek, amelyek másodpercenként 1000 köbméter levegőt szűrnek át. Kutatások szerint azonban csak néhány száz méteres körzetben tisztítják meg a levegőt és nagyrészt hatástalanok.

A BBC tudósítója arról számolt be, hogy az emberek „jobbára tudomásul veszik a helyzetet”, és inkább a „nagymama receptjeivel” próbálják kezelni.

Egy kertész elmondta, hogy borsból, szegfűszegből és bazsalikomból készült főzetet iszik.

Mások az egresre vagy a kurkuma nevű fűszerrel összekevert tejre esküsznek – bár az orvosok szerint nincs bizonyíték arra, hogy ezek segítenének.

Meglepő módon a súlyos szmog ellenére Delhi rossz levegője eddig nem vált választási témává, pedig jövőre tervezik a parlamenti választásokat.

A Wirednek nyilatkozó indiai kutató viszont szeretné, ha honfitársai felemelnék a szavukat: „amikor a politikusok a voksaitokért kampányolnak, kérdezzétek meg, hogy a tiszta levegő hol szerepel a prioritási listájukon!”

Címlapról ajánljuk
E-pénztárgép: nem is egy, hanem két nagy dobásra is készül a kormány

E-pénztárgép: nem is egy, hanem két nagy dobásra is készül a kormány

Július elsejétől már működik az e-pénztárgép, amellyel élhet minden vállalkozás, amelynek a nevén okostelefon van. 2026. szeptember elsejétől minden magyar vállalkozónak kötelező lesz nyugtát adni, köztük a szépségiparban dolgozó vagy az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozásoknak is – mondta Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára.

Szikkadt a magyar föld, de nagyon nem jó, hogy így esett le a sok eső

Hétfőn heves viharokkal érkezett meg a hidegfront, ami végre csapadékot is hozott. Az eső minden cseppje számít, ugyanis az ország 95 százalékán súlyos vagy nagyfokú aszály van – hangsúlyozta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.14. hétfő, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
A Xiaomi megcsinálta, amit az Apple akart, csak sokkal jobban

A Xiaomi megcsinálta, amit az Apple akart, csak sokkal jobban

A technológiai óriások régóta kísérleteznek azzal, hogy az elektronikai ipar után meghódítsák az autóipart is. Az elektromos járművek gyors térnyerése, a belső égésű motoros autókhoz képesti relatíve alacsonyabb technológiai belépési küszöb, és az autók egyre szoftverközpontúbbá válása a nagy tech cégek számára is vonzó célponttá tette az iparágat. Az Apple közel egy évtizedet töltött a Project Titan fejlesztésével, de 2024 elején végleg leállította a projektet. Ezzel szemben a Xiaomi mindössze három év alatt megtervezte, kifejlesztette és piacra dobta első saját járművét, a Xiaomi SU7-et, ami hamar a világ egyik legkeresettebb elektromos autójává vált. Megnéztük, hogy sikerült véghez vinnie a kínai cégnek azt, amibe az Apple bicskája beletört.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×