eur:
411.28
usd:
393.08
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Petr Fiala cseh miniszterelnök az Európai Unió cseh elnökségének politikai programját ismertető sajtótájékoztatón a prágai Hrzan-palotában 2022. június 15-én. Csehország 2022. július 1-től tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. A felirat jelentése: Európa mint feladat.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Nem örülnek majd Moszkvában a csehek újabb lépésének

Kilenc olyan határozatot törölt el szerdán a cseh kormány, amelyek alapján az egykori Szovjetunió ingatlanokat kapott ingyenes diplomáciai használatra Csehországban. A határozatok még az 1970-es, 1980-as években születtek, és eddig érvényben voltak. Prága emellett továbbra is segít Ukrajnának.

Martin Dvořák európai ügyekért felelős cseh miniszter jelentette be, hogy Petr Fiala kabinetje hatályon kívül helyezi azokat a kommunista rezsim által a múlt században elfogadott és máig érvényes határozatokat, melyek értelmében az egykori Szovjetunió ingyenes diplomáciai használatra kapott ingatlanokat Csehországban. Mint időközben kiderült, az utódállam Oroszország ezeket az ingatlanokat ma már nem diplomáciai célokra használja, a cseh kormány ezért nem lát okot arra, hogy Moszkva továbbra is ingyenesen igénybe vehesse őket.

Összesen 59 ingatlanról van szó. Elsősorban a prágai orosz nagykövetség mellett lévő lakások, de Brünnben, Karlovy Varyban és más településeken is vannak olyan lakóházak és egyéb épületek, melyeket évtizedekkel ezelőtt a Szovjetunió, majd Oroszország ingyenesen használt. A most elfogadott döntés értelmében Oroszországnak adót kellene fizetnie a használatukért, de a bérleti díjakról is tárgyalások kezdődhetnek.

Az európai ügyekért felelős tárcavezető szerint olyan kormányhatározatokat helyeztek hatályon kívül, amelyek Csehszlovákia megszállása után az orosz tankok árnyékában születtek. „Oroszország továbbra is ingyen használja az ingatlanokat. Az ebből befolyó jogtalan bevétel nem használható fel Ukrajna megszállásának támogatására” – hangsúlyozta Martin Dvořák a közösségi médiába feltöltött bejegyzésében. A miniszter hozzátette,

felkészültek arra, hogy a kormány döntésére Moszkva válaszintézkedéseket foganatosít.

A cseh–orosz viszony az utóbbi években súlyos konfliktusokkal terhelt, a két ország kölcsönös diplomáciai képviselete így a minimális szintre csökkent. Oroszországnak jelenleg csak hat diplomatája dolgozik Prágában. A brünni és a Karlovy Vary-i orosz konzulátusok működését a csehek már korábban betiltották.

Az oroszokat érintő tiltások mellett az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtást is fontosnak tartják a csehek. A pénzügyminisztérium legfrissebb összegzése alapján

január végéig 36 milliárd korona, azaz mintegy 591 milliárd forint értékű segélyt küldtek a háború sújtotta országba.

Az összeg egy része kormányzati támogatás. Ebbe tartoznak a humanitárius segélyek, harcászati eszközök, fegyverek és lőszerek, a többit pedig civil szervezetek, önkormányzatok és vállalatok gyűjtötték össze.

A cseh kormány többször hangsúlyozta, hogy addig folytatja a segítségnyújtást Ukrajnának, amíg arra szükség lesz. Petr Pavel államfő a közelmúltban jelentette be, hogy a csehek rövidesen két szovjet gyártmányú KUB légelhárító rakétarendszert is átadnak az ukránoknak a hozzájuk tartozó rakétákkal együtt. Prága mérlegeli a cseh gyártmányú L-159 típusú vadászgépek szállítását is Kijevnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×