Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Kerítéssel zárták le a lengyelországi Radoszyce és szlovákiai Palota közötti határátkelőt 2021. július 6-án. Miután Szlovákiában elkezdett nőni a koronavírus delta variánsával megfertőződött emberek száma, a lengyel hatóságok lezártak több kisebb határátkelőt.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz

Enyhítés után káosztól tartanak Szlovákiában

A Szlovák Alkotmánybíróság felfüggesztette az oltatlan személyeket diszkrimináló utazási rendeletet. A kassai székhelyű taláros testület hatályon kívül helyezte a Szlovákiában július 9-e óta érvényben lévő közegészségügyi rendeletet, amely hátrányosan különböztette meg a koronavírus ellen nem beoltott, külföldről érkező személyeket.

A Szlovák Alkotmánybíróság felfüggesztette a Közegészségügyi Hivatal határátlépésre vonatkozó rendeletének hatályosságát, melynek értelmében július 9-től a külföldről hazatérő beoltatlan személyeknek karanténba kellett vonulniuk, kivéve azokat, akik ez alól valamilyen kivételt élveznek. Az alkotmánybírók szerint a Szlovákiába érkező beoltatlanokra karantén várt volna, azokra, akik csak a vakcina első adagját kapták meg eddig, és nem tekinthető teljesnek a védettségük, viszont nem, noha még az ő szervezetükben sem termelődött annyi ellenanyag, hogy teljesen védettnek érezhessék magukat.

Az alkotmánybíróság egyúttal hatályba helyezte a Közegészségügyi Hivatal korábbi, júniusi rendeletét, amely zöld, piros és fekete kategóriába sorolja az országokat, és ez alapján határozza meg a karanténra vonatkozó szabályokat.

A fő szempont tehát nem az lesz, be van-e oltva a Szlovákiába visszatérő személy, hanem az, hogy mennyire biztonságos országból érkezik.

Ezáltal a külföldi utazás után a nem beoltottaknak nem kell feltétlenül házi karanténba vonulniuk, és az ingázókra is enyhébb feltételek vonatkoznak.

A kormánypárti Za ľudí elnöke szerint ez a későbbiekben jóval bonyolultabbá teheti a járványhelyzetet Szlovákiában. „A túlzsúfolt kórházakkal az egészségügyi miniszternek kell majd megbirkóznia, nem az alkotmánybíroknak.

Elképzelhető, hogy ez a megoldás káoszt szül majd”

– utalt az alkotmánybírósági döntésre Veronika Remišová.

A most felfüggesztett júliusi rendeletet az ellenzéki Smer támadta meg az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy diszkriminálja azokat, akik nincsenek beoltva, korlátozza a szabad mozgáshoz való jogukat, az ingázóknak pedig a munkavégzéshez való jogát. Robert Fico pártja szerint most viszont újra szabadabban lehet érkezni Szlovákiába, ami csak jót tesz a hazai idegenforgalomnak. „Ha valaki úgy dönt, hogy nem oltatja be magát, azért sem közvetve, sem közvetlenül nem lehet kirekeszteni” – mondta a Smer elnöke.

A kormányzó Szabadság és Szolidaritás párt vezetőjét, Richard Sulíkot nem lepte meg a felfüggesztés. Azt mondta, elfogadhatóbb megoldást kell találni arra, minthogy az oltatlanokat karanténra kötelezzék. „Meg kell engedünk az embereknek azt is, hogy értelmetlen, rossz döntéseket hozzanak, úgy, ahogy ők akarják” – fogalmazott Sulík. A koalíciós vezetők most olyan szabályok kialakítására törekednek, melyek összhangban vannak az alkotmánnyal.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×