eur:
394.09
usd:
365.73
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
A 2021. június 24-én közreadott képen az orosz hadsereg SZU-24M típusú repülőgépe bevetésre indul a szíriai Hmeimim légitámaszpontról 2015. október 22-én. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Defender brit romboló 2021. június 23-án három kilométer mélyen behatolt Oroszország területi vizeire a Fekete-tenger északnyugati részén, a Fiolent-fok közelében, és csak azt követően változtatott irányt, hogy egy orosz őrnaszád két figyelmeztető lövést adott le, egy SZU-24M típusú repülőgép pedig négy bombát dobott le a haladási útvonalára.
Nyitókép: MTI/AP/Vlagyimir Isacsenkov

Moszkva nem hagyja, hogy még egyszer behatoljanak a felségvizeire

„Kemény választ érdemelnek az olyan provokációk”, mint ami nemrég egy brit hadihajóval történt – fogalmazott az orosz elnöki szóvivő. Moszkva szerint valójában az Egyesült Államok állt a fekete-tengeri incidens mögött, amikor orosz állítás szerint a vízre dobott bombákkal késztették irányváltásra a brit hajót.

Függetlenül attól, hogy kinek volt igaza – azaz bombázta-e június 23-án egy orosz harci gép a Krím közelében elhaladó brit HMS Defender hadihajó útvonalát, a felek egy dologban egyetértenek: a hajó megjelenése incidenst váltott ki.

Olyannyira, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten azt mondta: el is süllyeszthették volna a brit járművet, de az nem provokálta volna ki világháborút, mert „a másik fél tudja, hogy nem győzhet”. Putyin is azt állította, hogy figyelmeztető lövéseket adtak le és bombákat dobtak az HMS Defender útjába.

Az oroszok szerint azért, mert megsértették a területi vizeiket, a britek viszont azt mondták, joguk volt az áthaladáshoz, mivel nem ismerik el orosz területként a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krímet.

A Defender Szevasztopol közelében haladt el, amely már a külvilág által el nem ismert krími népszavazás, majd elcsatolás előtt is az ukrán államtól bérelt orosz haditengerészeti támaszpont volt. Az oroszok szerint a brit hajó három kilométer mélyen hatolt be a krími területi vizekre. A brit védelmi minisztérium szerint ukrán vizeken haladtak át, a nemzetközi jognak megfelelően, és nem is lőttek rájuk.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő most „jól tervezett provokációnak” nevezte az esetet, és hozzátette: „nyilvánvaló”, „ha megismétlődik, akkor kemény lesz a válasz”.

Peszkov szerint

az Egyesült Államok áll az incidens mögött.

„A hírszerzésünk persze tudja, ki döntött. Úgy gondolom, a hasonló műveleteket inkább a magasabb beosztású bajtársak tervezik az óceán túloldalán” – mondta.

A Fekete-tenger térségében tetőfokára hágott a feszültség, miközben 32 ország, köztük a NATO-tagállamok, Ukrajna, Japán, Dél-Korea és Ausztrália a múlt héten megindították a Tengeri Szél 2021 hadgyakorlatot, amelyet az oroszok figyelemmel kísérnek. A manőverekben ötezer főnyi állomány, harminc hajó és negyven harci gép vesz részt. A NATO megfogalmazása szerint az üzenet az, hogy a Fekete-tenger nemzetközi tenger, amely nyitott a kereskedelem és hajózás előtt, és nem egy ország tulajdona.

Moszkva erre saját gyakorlatokkal válaszolt, melyben húsz harci gépet és helikoptert, valamint S-400-as és Pancir föld-levegő rakétákat tesztelt, és a brit média szerint azt is gyakorolták, hogyan lehet bombázni ellenséges hajókat – derült ki a RIA orosz hírügynökség jelentéséből.

Közben a hétvégén Nakajama Jaszuhide japán védelmi miniszter azt állította, hogy a világ másik végén,

a csendes-óceáni térségben Kína és Oroszország közösen készül egy nagy háború lehetőségére.

El kell rettentenünk Pekinget és Moszkvát. Az, hogy Hawaii közelében gyakorlatoztak, hasonló fenyegetés ahhoz, amikor 70 éve megtámadtuk Pearl Harborban az Egyesült Államokat, amely mostanra az egyik legjobb szövetségesünk lett – mondta.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×