Az angol egészségügy a koronavírus jelentkezésekor azonnal lépett és – ellentétben az Európai Unióval – már ez év elején megfelelő mennyiséget vásárolt a Pfizer oltóanyagából. A nyolcvan éven felüliek megkapták az első oltást. A másodikat előírás szerint három héttel később kellett volna beadni minden időskorúnak, de az illetékesek úgy döntöttek, hogy – mivel már az első adag bizonyos védelmet biztosít – a második dózis teljes körű beadását későbbre, az első utáni 12. hétre halasztják. A hivatalos brit kormányzati koronavírus-portál adatai szerint április 8-án a mintegy 67 millió brit állampolgár közül 31,8 millióan vették fel az első oltást, azaz a lakosság mintegy 47%-a. A második adagot jóval kevesebben, mintegy 6,1 millióan kapták meg közülük, (azaz lakosságarányosan 9,1% a két oltással rendelkezők aránya).
A halasztás mellett szólt az első oltás adta védelem mellett, hogy szigorú járványügyi korlátozásokat vezettek be, de legfőképp az, hogy a tömeges első oltással elért védettség által visszaszorítható a ragály terjedése, és erre alapozva meg tudták kezdeni a fokozatos nyitást.
A rendelkezésre álló szérumállománnyal így több lakost lehetett beoltani, nemcsak időseket, hanem például a pedagógusokat. Ez több helyről nemtetszést váltott ki. A jelek egyelőre kedvezőek: az iskolák megnyitása ellenére a január végi több mint kétmillióról közel 300 ezerre csökkent az aktív esetek száma az Egyesült Királyságban, és Boris Johnson miniszterelnök nem kíván változtatni a védekezés módján vagy időrendjén.