eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória
Az AstraZeneca brit-svéd érdekeltségű cég oltóanyagát előállító gyógyszeripari vállalat, a Novasep cégtáblája a telephely bejáratánál a belgiumi Seneffében 2021. január 28-án. A belga szövetségi gyógyszerfelügyeleti hatóság ezen a napon vizsgálatot tart az AstraZeneca vakcináját gyártó belga cégnél, hogy ellenőrizze a vakcinaellátmányok késedelmes kiszállításának okát az uniós tagországokba. A hatóságot Franck Vanderbroucke belga egészségügyi miniszter bízta meg a feladattal az Európai Bizottság felkérésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Egy nyugdíjalap perli az AstraZenecát, a belgák a gyárban vizsgálódnak

A vakcinagyártót perrel fenyegetik EU-tagállamok, amiért szerintük a britekhez irányított át az EU-nak szánt dózisokat. Egy nyugdíjalap be is perelte részvényárfolyama esése nyomán, egy gyanús csomag miatt pedig evakuálni kellett egyik brit gyárát.

A vakcinahiány miatt kialakult vitában Brüsszel felszólította a céget, hogy irányítson át a kontinensre brit gyáraiban készült szérumot. Az AstraZeneca azzal dühítette fel az uniót hogy közölte: az EU-országok 60 százalékkal kevesebb adagot kapnak, mint amiről a január–márciusi időszakra megállapodtak.

A lett külügyminiszter most arról beszélt, hogy a tagállamok közösen beperelhetik a céget, amely azzal magyarázta a helyzetet, hogy gyártási nehézségek merültek fel az európai gyáraiban.

A brit kormány viszont azt emeli ki, hogy az uniós hatóság még nem is engedélyezte az AstraZeneca szérum használatát, és hogy a britekhez képest csak három hónappal később kötött szerződést a gyártóval.

„Az nem érv, hogy akivel előbb állapodtak meg, azt szolgálják ki előbb” – mondta korábban Sztella Kiriákidisz uniós egészségügyi biztos. „Lehet, hogy ez a sarki hentesnél működik, de a mi szerződéses megállapodásunk estében nem” – tette hozzá. A felek szerdán tárgyaltak az ügyben és igyekeztek úgy beállítani, hogy megoldást fognak találni.

Brüsszel azzal érvel: világosan le van írva, hogy a brit gyárak „elsődleges”, a belga és holland telepek pedig „másodlagos” gyártósorok. Ez utóbbiaknál lassabb a termelés, így a brit gyártású vakcinákat is le kell szállítani az európaiaknak. EU-illetékesek azt is megjegyezték: a brit gyárakat európai pénzből is fejlesztették.

Az uniót közben szintén bírálatok érik az oltási program lassúsága miatt. A Brüsszellel még nagyobb szállítási tételekről megállapodó Pfizer–BioNTech cég is csúszásokra számít, de azt ígéri, hogy a francia Sanofi gyógyszergyártóval együttműködve, a Sanofi németországi gyáraiban 125 millió dózist gyárt le az év végéig.

Közben egy amerikai nyugdíjalap, a Monroe Megyei Alkalmazottak Nyugdíjalapja már

be is perelte a brit–svéd gyógyszergyárat

– azt állítva: veszteségeket szenvedett el, miután a klinikai kísérleti eredmények aggodalmat keltettek a befektetőkben és ezután esett a cég részvényárfolyama. Az AstraZeneca tavaly még azt mondta a befektetőknek, hogy jól halad a vakcinafejlesztéssel és 400 millió dózis leszállításáról állapodott meg.

Később viszont jöttek az 55 év feletti korosztálynál a vakcina hatékonyságával kapcsolatos kérdések. A vállalat most az állítja, meggyőző adatai vannak arról, hogy a vakcinája az idősebbek esetében is ugyanolyan hatékony, mint a fiataloknál.

További kellemetlen hír volt a gyógyszergyártónak, hogy

szerdán evakuálni kellett a nagy-britanniai Wrexhamban található gyárát egy „gyanús csomag miatt”.

A telephelyre katonai bombahatástalanító egységet küldtek. A vállalat szerint csak ideiglenesen állt le a gyártósor.

Közben a belga hatóságok az EU kérésére az AstraZeneca belgiumi gyárában vizsgálódtak, hogy valóban gyártási gondok miatt alakult-e ki a késlekedés. A Novasep nevű gyártó nyilatkozatában azt mondja, hogy csapata „példa nélküli sebességgel és eltökéltséggel dolgozik, hogy eleget tegyen a szállítási kötelezettségének”. A belga egészségügy revizorai holland, olasz és spanyol szakértőkkel együttműködve néhány napon belül jelentést adnak ki a helyzetről.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×