INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 18. péntek
Diána

nagy-britannia

eu

brexit-tárgyalások

törvénysértés

brexit

A szlovák Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős  jelenlegi alelnöke, az intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnökjelöltje az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatásán Brüsszelben 2019. szeptember 30-án.

Az EU beperelheti a briteket, ha megszegik a brexitalkut

Komoly következményekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát az Európai Unió, ha a korábbi brexit-egyezményt felülíró saját törvényt léptetne életbe. Egy uniós vezető rendkívüli tanácskozásra Londonba utazott, miközben kiszivárgott: Brüsszel bíróság elé citálhatja a briteket.

„Be kell-e tartani a szerződéseket?” – erről folyik a vita Nagy-Britannián belül és kívül is. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint igen, ezért írta a Twitteren latinul, hogy „Pacta sunt servanda”.

Így reagált arra, hogy a brit kormány szerdán közzétette az úgynevezett Belső Piaci Törvénytervezetet, amellyel hatályon kívül helyezhetik az Európai Unióval kötött „válási egyezmény” egyes nehezen kidolgozott passzusait.

Nyomásgyakorlás a tárgyalások lezárása előtt

London kilátásba helyezte, hogy az ír–északír-vámhatár és az egyes ágazatoknak nyújtható állami támogatások kérdésében saját útját járhatja.

A nem annyira burkolt ultimátum az EU felé ez:

„vagy engedtek a kereskedelmi megbeszéléseken, vagy ahhoz sem tartjuk magunkat, amit már vállaltunk”.

A gyakorlatban ez történne: ha nincs megállapodás London és Brüsszel között a szabadkereskedelemről, akkor enyhítenék az uniós tag Ír Köztársasággal határos Észak-Írországból Nagy-Britannia más részeire küldött áruk esetében a vámszabályozást – szembe menve azzal, amiről korábban megállapodtak az EU-val.

Az alkut épp azért kötötték, hogy ne legyen „kemény határ” és ellenőrzés Írország és Észak-Írország között, és hogy a vámellenőrzés ne a határon legyen.

Súlyos a helyzet: Londonba utazott az EUmásodik embere

A helyzet a jövőbeli – és nemcsak kereskedelmi - viszonyról szóló tárgyalások összeomlásával fenyeget. Emiatt csütörtökön rendkívüli tanácskozásra, Londonba utazott Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke.

„Azért jöttem, hogy kifejezzem az Európai Unió komoly aggodalmát. Szeretném hallani, mint mond nekem Michael Gove kabinetminiszter”

– mondta arra kérdésre, elvesztette-e a hitét a brit kormányban.

Sefcovic szerint aláásná a kölcsönös bizalmat az előző nap ismertetett, új belső piaci brit törvénytervezet elfogadása. Kiemelte: Brüsszel nem fogadja el London azon érvét, miszerint a törvénytervezet célja az Ír-sziget fegyveres konfliktusainak évtizedeit 1998-ban lezáró úgynevezett nagypénteki megállapodás védelme lenne, elfogadása ugyanis épp az ellenkező eredménnyel járna.

Az EB alelnöke szerint a javaslat több pontban ellentmond a brexit-megállapodás azon fejezeteinek, amelyek célja a megakadályozása az Ír Köztársaság és Észak-Írország között hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének. A hosszú, részletes és nehéz tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás alapvető célja a béke és a stabilitás védelme az Ír-szigeten - húzta alá.

Sefcovic felszólította a brit kormányt, hogy mihamarabb, de

legkésőbb a hónap végéig vegye ki a törvénytervezetből azon pontokat, amelyek felülírnák a megállapodás egyes elemeit.

Johnson: mi csak magunkat védjük

Londonban a szerdai parlamenti vita során Johnson miniszterelnök így védekezett: a törvény „biztonsági háló arra az estre, ha irracionálisan értelmeznék az Unióból való kilépési egyezmény Észak-Írországra vonatkozó jegyzékét”.

Médiainterjúk során kormányilletékesek azzal védekeztek: volt már precedens utólag felülírt szerződésekre. Az északír ügyek minisztere nyíltan elismerte, hogy a törvény sértené a nemzetközi jogot, „de csak korlátozott mértékben”.

A kormány vezető jogásza, Sir Jonathan Jones ezek után le is mondott.

Kérdés a szavahihetőség, lázonganak a régiók is

A brexitalkut kézjegyével ellátó Johnson miniszterelnök ellenfelei, de még egyes konzervatív képviselők szerint is ami most történik, az az ország jóhírét és szavahihetőségét veszélyezteti – erről beszélt például Lord Garnier volt konzervatív igazságügyi államtitkár.

A skót és walesi részleges autonóm kormányok szerint pedig a londoni kabinet hatalomszerző akciójáról is szó van. A jövőben London döntene az EU-s segélyprogramokat felváltó brit támogatási pénzeinek elosztásáról, holott ez a jogkör korábban a skót és walesi kormányzatoké volt.

Az unió bíróság elé citálhatja Londont

Az EU közben világossá tette, hogy a brit belső piaci törvény „egy nemzetközi szerződés világos megsértése” lenne. A brit kormány már csak a javaslat kidolgozásával és benyújtásával „megsértette a jóhiszemű hozzáállásról szóló kötelezettségét” és már azelőtt az Európai Bíróság elé idézhetik, hogy hatályba lépne a törvény – áll az unió kiszivárgott nyilatkozatában.

Ha a britek nem tartják be az esetleges ítéletet és nem fizetik ki az esetleges bírságot, akkor Brüsszel felfüggesztheti a brexitegyezményben vállalt kötelezettségeit – kivéve azokat a részeket, amelyek a brit és uniós állampolgárokra vonatkoznak.

A Német Ipari Szövetség (BDI) szerint a brit kormány „szavahihetősége hatalmas mértékben romlik... nem lehet engedmény a fair verseny szabályok kérdésében” – közölte a 100 ezer céget és 8 millió dolgozót tömörítő szervezet második embere.

Micheal Martin ír miniszterelnök közben felhívta Boris Johnsont és „kertelés nélkül” megmondta neki, mennyire ellenzik a brit kormány egyoldalú lépését. „Vezetőként kötelességünk megóvni népeinket a megállapodás nélküli brexit legrosszabb hatásaitól. A lépésük nagyon kemény bizalmi kérdést vetett fel az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Írország között” – mondta.

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018