Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egy nő leadja szavazatát a szlovákiai parlamenti választáson a felvidéki Óbáston 2016. március 5-én. Megközelítőleg 4,4 millió választópolgár 23 politikai pártra és mozgalomra, illetve azok közel 2900 képviselőjelöltjére adhatja le voksát.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Így választanak majd Szlovákiában

Három és fél héttel a szlovákiai parlamenti választások előtt már meg kellett kapniuk a jelöltlistákat a választóknak. Ha ez mégsem történt meg, akkor az önkormányzathoz fordulhatnak. Az egyfordulós voksoláson a választók nem egy konkrét jelöltre, hanem egy pártlistára adják le a szavazatukat.

Szlovákiának arányos választási rendszere van, ezért a voksolás egyfordulós. A választójogi törvény értelmében a Szlovák Köztársaság egész területe egy választási körzetet alkot, melyben a választók nem egy konkrét jelöltre, hanem egy pártlistára adják szavazatukat.

A parlamenti mandátumokért így elsősorban nem személyek, hanem pártok versengenek. A mandátumot a pártok a leadott szavazatok arányában nyerik el.

A pártoknak és pártkoalícióknak legkésőbb 90 nappal a választások előtt le kell adniuk a listájukat a választási bizottság jegyzőjének. A bejutási küszöb

  • az önállóan induló pártoknak 5 százalék,
  • két vagy három pártból álló pártszövetségeknek 7 százalék,
  • négy vagy több pártból álló pártszövetségeknek 10 százalék.

Állami támogatásban később a legalább 3 százalékot elérő pártok részesülnek. A választáson való induláshoz a pártoknak letétbe kell helyezniük 17 000 eurót. A pártok 3 millió eurót költhetnek a kampányra, melyről transzparens számlát kell vezetniük.

A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgármesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában ezer választónak kell jutnia.

A választáson preferenciális szavazás folyik, azaz a választók rangsorolják a jelölteket. A pártlisták közül egyet kell kiválasztani, és azon legfeljebb négy nevet be lehet karikázni. Ha valamelyik jelölt nevét legalább az összes pártszavazat 3 százalékát elérő számú választó bekarikázta, akkor az illető a saját pártja listájának az elejére ugrik. Több előreugró jelölt esetén a kapott karikák száma alapján állítanak fel sorrendet. Ha nem szerepelnek karikák a szavazólapon, akkor az automatikusan a lista első 4 jelöltjéhez számít.

A pártlistára leadott szavazat akkor is érvényes, ha a karikázást elrontja a szavazó.

Szavazásra jogosult minden szlovák állampolgár, aki a választás napjáig betölti 18. életévét. A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok szavazatukat postán küldhetik el. Nekik legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt kézbesítenek a külföldi tartózkodási helyre egy lepecsételt borítékot a szavazólapokkal, a választási útmutatóval és egy felcímzett válaszborítékkal. A levélszavazatoknak legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapig, azaz 2020. február 28-ig kell beérkezniük.

Körülbelül 300 ezer szlovák állampolgár él tartósan külföldön, közülük 30-50 ezer fő magyar nemzetiségű.

A parlamenti választás 2020. február 29-én lesz, összesen 25 párt és politikai mozgalom indul. Összesen 150 mandátumot osztanak szét. A választás lebonyolításának költsége meghaladja a 12,6 millió eurót. Szlovákia történetében ez lesz a nyolcadik parlamenti választás, a választásra jogosult polgárok száma pedig több mint négymillió.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×