Infostart.hu
eur:
364.07
usd:
309.02
bux:
137661.6
2026. április 17. péntek Rudolf
Egy nő leadja szavazatát a szlovákiai parlamenti választáson a felvidéki Óbáston 2016. március 5-én. Megközelítőleg 4,4 millió választópolgár 23 politikai pártra és mozgalomra, illetve azok közel 2900 képviselőjelöltjére adhatja le voksát.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Így választanak majd Szlovákiában

Három és fél héttel a szlovákiai parlamenti választások előtt már meg kellett kapniuk a jelöltlistákat a választóknak. Ha ez mégsem történt meg, akkor az önkormányzathoz fordulhatnak. Az egyfordulós voksoláson a választók nem egy konkrét jelöltre, hanem egy pártlistára adják le a szavazatukat.

Szlovákiának arányos választási rendszere van, ezért a voksolás egyfordulós. A választójogi törvény értelmében a Szlovák Köztársaság egész területe egy választási körzetet alkot, melyben a választók nem egy konkrét jelöltre, hanem egy pártlistára adják szavazatukat.

A parlamenti mandátumokért így elsősorban nem személyek, hanem pártok versengenek. A mandátumot a pártok a leadott szavazatok arányában nyerik el.

A pártoknak és pártkoalícióknak legkésőbb 90 nappal a választások előtt le kell adniuk a listájukat a választási bizottság jegyzőjének. A bejutási küszöb

  • az önállóan induló pártoknak 5 százalék,
  • két vagy három pártból álló pártszövetségeknek 7 százalék,
  • négy vagy több pártból álló pártszövetségeknek 10 százalék.

Állami támogatásban később a legalább 3 százalékot elérő pártok részesülnek. A választáson való induláshoz a pártoknak letétbe kell helyezniük 17 000 eurót. A pártok 3 millió eurót költhetnek a kampányra, melyről transzparens számlát kell vezetniük.

A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgármesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában ezer választónak kell jutnia.

A választáson preferenciális szavazás folyik, azaz a választók rangsorolják a jelölteket. A pártlisták közül egyet kell kiválasztani, és azon legfeljebb négy nevet be lehet karikázni. Ha valamelyik jelölt nevét legalább az összes pártszavazat 3 százalékát elérő számú választó bekarikázta, akkor az illető a saját pártja listájának az elejére ugrik. Több előreugró jelölt esetén a kapott karikák száma alapján állítanak fel sorrendet. Ha nem szerepelnek karikák a szavazólapon, akkor az automatikusan a lista első 4 jelöltjéhez számít.

A pártlistára leadott szavazat akkor is érvényes, ha a karikázást elrontja a szavazó.

Szavazásra jogosult minden szlovák állampolgár, aki a választás napjáig betölti 18. életévét. A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok szavazatukat postán küldhetik el. Nekik legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt kézbesítenek a külföldi tartózkodási helyre egy lepecsételt borítékot a szavazólapokkal, a választási útmutatóval és egy felcímzett válaszborítékkal. A levélszavazatoknak legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapig, azaz 2020. február 28-ig kell beérkezniük.

Körülbelül 300 ezer szlovák állampolgár él tartósan külföldön, közülük 30-50 ezer fő magyar nemzetiségű.

A parlamenti választás 2020. február 29-én lesz, összesen 25 párt és politikai mozgalom indul. Összesen 150 mandátumot osztanak szét. A választás lebonyolításának költsége meghaladja a 12,6 millió eurót. Szlovákia történetében ez lesz a nyolcadik parlamenti választás, a választásra jogosult polgárok száma pedig több mint négymillió.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×