eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kalat al-Madik, 2018. március 23.Bőröndön ül egy evakuált szíriai kisgyerek, miután megérkezett a nyugat-szíriai Hamá kormányzóságban fekvő Kalat al-Madik városba 2018. március 23-án. A napokban a szíriai kormány és az Ahrár as-Sám lázadócsoport orosz közreműködéssel megegyezett abban, hogy a harcosok leteszik a fegyvert a kelet-gútai Harasztában, cserébe a fegyveresek és polgári lakosok szabadon elhagyhatták a települést a kormányerők biztosította buszokkal. (MTI/EPA/Jahja Nemah)
Nyitókép: MTI/EPA/Jahja Nemah

2020: újabb migránsválság az idlíbi offenzíva miatt?

Újabb menekültválsággal számolhat Európa 2020-ban a szíriai kormány egyre erőteljesebb offenzívája miatt az utolsó lázadó tartomány, Idlíb ellen. Szakértők szerint több tízezer ember indulhat meg a török határ felé, miközben a török elnök azzal fenyegetőzött, hogy átengedi őket Európába.

Migránsok és menekültek újabb hullámára számíthat az új évben Európa. Ezt a lehetőséget említik kommentátorok annak nyomán, hogy Erdogan török elnök úgy fogalmazott: országa nem tud már több embert befogadni.

A menekültek pedig várhatóan megindulnak a szíriai Idlíb tartományból, ahonnan Aszad kormánya, szövetségeseivel együttműködésben, megpróbálja elüldözni a lázadókat.

Törökország már most 4 millió szíriai menekültnek ad otthont és Ankara lezárta a szíriai határt. Ennek ellenére folytatódhat az elvándorlás, Erdogan pedig kijelentette: „a migrációs terhet” nem lehet egyedül Törökország nyakába varrni.

Mint mondta: „minden európai országnak” részt kell vállalnia, különben saját bőrén érezheti meg a „negatív hatásokat”.

Miért fenyeget újabb menekülthullámmal Idlíb?

Az Aszad-kormánynak ellenálló tartományban 3 millióan élnek. Ahogy az orosz szövetségesük által támogatott kormányerők folytatták offenzívájukat, az elmúlt napokban több, mint 235 ezren menekültek el otthonaikból.

A szíriai polgárháború 8 éve alatt ez a legnagyobb menekülthullám

- ENSZ-megfigyelők szerint a tartomány déli része szinte kiürült - emlékeztetett a Forbes üzleti magazin. Az emberek nagy része a szíriai-török határon található táborokba igyekszik, de ezek már csordulásig megteltek és így az újabb menekültek nem-hivatalos és segélyezésben nem részesülő táborokban húzódnak meg.

Megismétlődhet-e tehát 2015, amikor egymillió ember – menekült és a hozzájuk csapódó, nem háborús zónából érkező gazdasági migráns – érkezett Európába?

Törökországban mintegy 3,7 millió szíriai menekült tartózkodik, ez az ország fogadta be az arab országból a legtöbb, a háború elől menekülő embert. Idlíb népessége azóta duzzadt 3 millióra, amióta a Szíria más részeiben dúló harcok elől sokan menekültek ebbe az - utolsóként a kormányellenes lázadók kezén maradt - tartományba. Ankara újabb menekültáradattól tart, miután a szír kormányerők és orosz támogatóik decemberben fokozták a térség elleni légitámadásokat

A török elnök csütörtökön egy ankarai konferencián úgy fogalmazott: "most 200-250 ezer migráns közeledik a határainkhoz.

Megpróbáljuk őket bizonyos intézkedésekkel feltartóztatni. Nem lesz könnyű, ők is emberek".

Az emberfolyamot az utóbbi években az Európai Unió és Törökország 2016-es alkujával sikerült megfékezni. Ennek értelmében a törökök 6 milliárd eurót kapnak a menekültek ellátására, cserébe nem engedik át őket. Erdogan azonban arra panaszkodott, hogy még nem kapták meg az egész pénzt és hogy azt nem a török kormánynak, hanem a menekültekkel foglalkozó szerveknek utalják át.

Közben arról is hallani, hogy a török oldal nem lép fel teljes szigorral. Török őrhajók például görög vizekre engedtek át menekülteket szállító hajókat.

Kiszivárgott EU-dokumentumok alapján, tavaly így 70 ezer ember jutott át. Mindez hatalmas terhet ró Leszbosz görög szigetre. Az ottani, Moria menekülttábor 2000 fő befogadására képes, de becslések szerint 20 ezren tartózkodnak ott.

Bár az európai stratégia az, hogy nem engedik ki a menekülteket a szigetekről, így is évente több tízezren jutnak a balkáni útvonalon át Ausztriába és Németországba.

Közben az AP hírügynökség tényfeltáró riportja szerint az Európai Unió által Líbiába küldött és a menekültáradat megfékezését célzó több száz millió euró a milíciáknál és embercsempészeknél kötött ki, akik olyan táborokban éheztetik, zaklatják és kínozzák a migránsokat, amelyeket európai pénzből hoztak létre. A parti őrség korrupt tagjai pedig egyeseket további pénzért átengednek és így azok megkísérelhetik az átkelést Európába.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×