eur:
393.88
usd:
369.36
bux:
65674.79
2024. április 23. kedd Béla
Szabadon engedett ukrán foglyokat üdvözöl egy nő a kijevi Boriszpil repülőtéren az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere napján, 2019. december 29-én. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec-medencei szakadár területeken tartottak fogságban. A Donyec-medencei fogolycserének még az év végéig történő végrehajtásáról a normandiai négyek vagyis Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország december 9-i párizsi csúcstalálkozóján született megállapodás.
Nyitókép: Szerhij Dolzsenko

Bár a fogolycserén túl vannak, a békeszerződés nagyon messzinek tűnik

Egy lépés a béke felé? Ukrajna és az orosz ajkú lázadók 200 foglyot cseréltek ki vasárnap. A lépés azt jelenti, hogy az öt éve indult konfliktus összes hadifoglyát hazaengedték, kivéve azokat, akik maradni akartak. Az alkuról Zelenszkij ukrán és Putyin orosz elnök állapodott meg párizsi találkozójukon.

A kelet-ukrajnai lázadók 76 kormánykatonát és gárdistát engedtek el, míg az úgynevezett Donyecki és Luganszki Népköztársaságok 124 embert kaptak vissza Ukrajna és a keleti területeit uraló kormányellenes erők ellentmondásos fogolycseréje során.

Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök még december 9-én, Párizsban tartott első találkozójukon állapodtak meg arról, hogy az összes foglyot elengedik. A német és francia közvetítéssel folyt tanácskozáson további feszültség-csökkentő lépésekről is egyezséget kötöttek. Zelenszkijt különösen sok bírálat érte otthon, amiért egyesek szerint túl engedékeny volt. Ugyanakkor azzal a programmal választották meg a nyáron, hogy véget vet a konfliktusnak.

Majorszke, 2019. december 29.
Ukrán katonák az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere helyszínén a kelet-ukrajnai frontvonal mentén lévő Majorszke ellenőrző pontnál 2019. december 29-én. A Donyec-medencei fogolycserének még az év végéig történő végrehajtásáról a
Majorszke, 2019. december 29. Ukrán katonák az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere helyszínén a kelet-ukrajnai frontvonal mentén lévő Majorszke ellenőrző pontnál. MTI/AP/Jevgenyij Maloletka

A fogolycserét a frontvonalon, a kelet-ukrajnai Horlivkánál, egy ellenőrzőpontnál hajtották végre, ahová buszokon vitték a fogvatartottakat. Mindkét oldalról maszkot viselő fegyveresek és a Nemzetközi Vöröskereszt emberei figyelték az eseményt.

Mint az Al-Jazeera megjegyezte: a keleti oldalra átengedettek között volt a korábban hírhedt ukrán Berkut-rohamrendőrség néhány tagja. A Berkutot azzal vádolták, hogy a 2014-es ukrajnai forrongások idején a kijevi Majdanon összegyűlt tiltakozók közé lőtt és több tucat embert megölt. Egy későbbi BBC dokumentumműsor ugyanakkor kétségbe vonta, hogy csak a kormányerők voltak érintettek az atrocitásban.

Kijev, 2019. december 30.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (k) a szabadon engedett ukrán foglyok érkezésére vár a kijevi Boriszpil repülőtéren az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere napján, 2019. december 29-én. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec-medencei szakadár területeken tartottak fogságban. A Donyec-medencei fogolycserének még az év végéig történő végrehajtásáról a
Kijev, 2019. december 30. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (k) a szabadon engedett ukrán foglyok érkezésére vár a kijevi Boriszpil repülőtéren az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere napján. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A hivatalos ukrán, és Kijev szövetségeseinek álláspontja az, hogy a 14 ezer életet követelő konfliktus valójában Ukrajna és Oroszország és nem pedig az orosz ajkú lázadók között folyik.

A kijevi amerikai nagykövetség Twitter-üzenetében azt írta: „felismerve a folytatódó orosz agressziót és az ukrán vezetés nehéz választását, szolidaritásunkat fejezzük ki az Oroszországban és a Krímben továbbra is fogvatartott ukránokkal”.

Kijev, 2019. december 30.
Hozzátartozók várakoznak a szabadon engedett ukrán foglyokat szállító repülőgép mellett a kijevi Boriszpil repülőtéren az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere napján, 2019. december 29-én. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec-medencei szakadár területeken tartottak fogságban. A Donyec-medencei fogolycserének még az év végéig történő végrehajtásáról a
Kijev, 2019. december 30. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec-medencei szakadár területeken tartottak fogságban. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Putyin és Zelenszkij párizsi találkozóján a felek megállapodtak a nehézfegyverek kivonásában és hogy ismét Kijev ellenőrizheti az ukrán–orosz határt. Továbbá arról is, hogy a donyecki és luganszki régió más térségekhez hasonló, részleges autonómiát kaphat Ukrajnán belül és hogy a két területen helyhatósági választásokat tartanak.

Putyin ugyanakkor megjegyezte: ha az ukrán kormány visszakapja az ellenőrzést a határ felett, akkor célkeresztbe kerülhetnek a lázadók uralta térségek.

„Olyan lesz, mint Srebrenica”

– utalt az orosz elnök a boszniai háborúban elkövetett mészárlásra, amikor a helyi szerb erők több ezer muzulmán bosnyák férfit és fiút mészároltak le egy enklávéban. Putyin szerint Zelenszkij nem elég erős ahhoz, hogy megzabolázza a nacionalistákat. Az ukrán elnök ugyanakkor ellenállt az orosz követeléseknek, hogy a lázadó területek nagy fokú autonómiát kapjanak.

Elemzők elismerik: nagyon nehéz lesz mindenre kiterjedő békeszerződést kötni a harcoló felek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Patthelyzet: erősödik az idegengyűlölet, de az orosz gazdaságnak nagy szüksége lenne a vendégmunkásokra

Patthelyzet: erősödik az idegengyűlölet, de az orosz gazdaságnak nagy szüksége lenne a vendégmunkásokra

A közép-ázsiai vendégmunkások kulcsszerepet játszanak az orosz gazdaságban, a márciusi, moszkvai terrortámadás azonban jókora zavart okozott a bevándorláspolitikában. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: „társadalmi trendforduló” érzékelhető a bevándorlókkal szemben, amit egy idő után már az orosz kormányzat sem hagyhat figyelmen kívül. A helyzet nem könnyű, ugyanis az állam eddig vendégmunkások alkalmazásával próbálta mérsékelni a munkaerőhiányt.

Nagy durranás: régóta várt amerikai szuperfegyvert kaphatnak az ukránok

Kijev már szinte a háború kitörését követően kérte Washingtontól, hogy küldjön több száz kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétákat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
Történelmi viszonylatban is meredek volt az, ami az építőiparban történt

Történelmi viszonylatban is meredek volt az, ami az építőiparban történt

A közelmúltban jelentős áringadozásokat láthattunk az építőiparban, főleg a pandémia és az ukrajnai háború alatt. Ez a volatilitás nem új, hiszen a korábbi válságok alatt az energiaárak hasonló kiugrását tapasztalhattuk. A jövőben sem valószínű, hogy visszatér az elmúlt évtizedek lassú árnövekedése: a jelenlegi és a következő válságok valószínűleg nyomást gyakorolnak majd az építési költségekre. Az iparágnak ezért proaktívnak kell lennie, hogy csökkentse a függőségeket és kezelje a költségkockázatokat. Ezt korszerű beszerzési gyakorlatok és kockázatkezelési stratégiák elsajátításával teheti meg – véli Timo Koskinen az Euroconstruct finn kutatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×